Esztergom rend. tan. szab. kir. város építési szabályrendelete (1901)

34

134. §.

Párkányait.

Ha a főpárkányzat kőből építtetik, a kőlemezek a főfalba erősen lehorgonyozandók, azon kívül úgy helyezendők el, hogy szélességüknek legalább is felerészével a főfal folytatását képező felfalazáson feküdjenek és a fedélszék által is meglegyenek terhelve. — Az erre vonatkozó részlettervek mindenkor benrutatandók.

135. §.

A főpárkány legnagyobb szélessége a szegély vagy függő csatorna beszámításával együtt;

a) 10 méternél keskenyebb utczákban .... 0 80 mtr.

b) 10 —15 méter széles „ 1 20 „

c) 15 méternél szélesebb „ .... 1'50 „

lehet. Sarok házaknál a keskenyebb utcza az irányadó.

136. §.

Díszítmények.

Az épület külhomlokzatán alkalmazott alakok, díszítmények, gyámok, díszpárkányok stb. csak úgy engedélyeztetnek, ha az időjárásnak ellenálló kőből, föszanyagból, vagy égetett téglából készíttetnek és az épület főfalaival tartósan és szilárdan összeköttetnek.

137. §.

Felfalazás.

A legfelső emelet mennyezete fölött építendő felfalazás tisztán téglából létesítendő. A felfalazás még a földszintes épületeknél is legalább 1 téglányi vastag legyen, ha pedig a felfalazás közép- párkányzattal vagy a fedélszék által is terheltetik, akkor legalább lVsi téglányi vastagra építendő. Attika építése csak úgy engedélyeztetik, ha mögötte a hó lerakodása és a viz beszivárgása lehetetlenné van téve.

i