Esztergom r. t. szab. kir. város szervezeti szabályzata és a tanácskozási ügyrend (1898)

73

az elnök felhívására sem jelentkezik, az elnök a tárgyalást befejezettnek nyilvánítja, a tárgyat határozathozatal alá bocsátja — és a határozatot, kimondja.

19. §.

Szavazás esetén a kérdést az elnök teszi fel.

20. §.

A kérdés szövegéhez egyszer szólni minden tagnak jogában áll, a kérdés lehetőleg ngy szövegezendő, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

21. §.

A szavazás felállás vagy ülve maradás által történik.

Ha a többség igy kivehető nem volna ellenpróbát kell alkalmazni.

Az elnök a névszerinti szavazást bármikor elrendelheti, de elrendelni köteles:

a) ha törvények azt előírják (1886. XXII. t.-cz. 59. és 110. §§-ai. Törzsvagyon elidegenítése szerzése megterhelése, birtokon kívüli fellebbezése sth. esetében.)

b) ha az ellenpróba sikertelen,

c) ha 10 tag Írásban kívánja.

Névszerinti szavazás esetén a jegyző a szavazásra jogosult tagokat névszerint felhívja és az élőszóval nyilvánított szavazatokat jegyzőkönyvbe veszi.

22. §.

A szavazatokat a jegyzők külön-külön jegyzik és nyilvánosan számítják össze; az eredményt az elnök azonnal kijelenti.

23. §.

A névsor felolvasása után, elnök a netán időközben érkezetteket szavazásra hívja fel; e czélból felolvastatik a távollevők jegyzéke, minek megtörténte után szavaz az elnök és ezzel a szavazást berekeszti. Lezárás után szavazatok nem fo