Homor Imre: Esztergom nevezetességei. Rövid képes kalauz (1930)

18

cseket. Sok viszontagság után kerültek vissza Esztergomba.

A kincstár szebbnól-szebb darabjai közül is a legnevezetesebb Mátyás király kálváriája, ez a színaranyból készült, művészi zománcozású remekmű, továbbá a magyar szent koronával egyidős bizánci békecsók tábla. De itt láthatók még a koronázási eskü-kereszt, a király előtt hordozott apostoli kereszt, Szelepcsényi prímás béke feszületé, amelyet koronázáskor csókra nyújtanak a királynak, a koronázási kehely (Zutt R. műve), amelyet IV. Károly király koronázására rendelt Csernoch bíboros-hercegprím ás, a koronázási infula, palást és miseruha, Simor prímás remek műkincsei, a XV. századi olajtartó szarvak, szentek ereklyéi és ereklyetartói, a remeknél- remekebb kelyhek, szentségtartók, keresztek, gyűrűk, egyházi edények, egyházi ruhák (a XlV. századtól kezdve), a drága csipkék gyűjteménye stb.

Míg a főszékesegyház egész napon át zavartalanul megtekinthető, (a déli órák alatt, 12—2-ig a sekrestyeben kell jelentkezni), addig a kincstár megtekintése köznapon csak d. e. fél 10-től 12-ig, vasárnap d. e. 10—12-ig, délidán pedig mindennap 3—5 óra közt lehetséges. A főkáptalan határozata folytán belépődíjul személyen- kint 50 fillért szednek. Nagyobb csoportok részére méltányos díjkedvezmény kérelmezhető.

5. A fó'székesegyház sírboltjába

a déli oldalbejárat előcsarnokából juthatunk. Megtekintését a sekrestyében kell bejelenteni. A lépcsők alján két nagy géniusz-szobor áll