Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)
X Az erdővel sűrűén borított hatalmas trachyt-tömb legmagasabb csúcsa a Dobogókő 700 méter magassággal. Hozzá csatlakoznak közbe-közbe különféle mészhegyek, melyeknek legmagasabbjai a szorosan vett Pilis-hegy 757 és a Gerecse-hegy 633 méter magassággal, melyen Nyerges-Újfalunál, Piszkénél és Süttönél fehér és veres szinü márványt fejtenek. Az esztergomi hegyek közül a növényélet gazdagsága és érdekessége miatt legnevezetesebbek első sorban a mészhegyek, különösen a 301 méter magas Kétágú-hegy; a 484 méter magas Fehérkö-hegy ; a 309 méter magas Nagy-Strázsa-hegy. Másodszor a trachyt-hegyek ; a 485 méter magas Árpád-hegy (Apádvár) Cserepesben ; a 324 méter magas Sashegy ; a 406 méter magas Vaskapu ; a 308 méter magas Szamárhegy; a 270 méter magas Hideglelös-kereszt- hegy. A mészhegyek közt igen termékeny völgylapályok terülnek el. A magasabb hegyek igen szép erdővel boritvák, és pedig tölgy-, cser- és bükkfával, a hegyoldalakon és lejtőkön vegyes erdők diszlenek különféle fanemekkel és cserjékkel, ezeket azonban sziklás helyek kőbányák — és kisebb hegyi sikok szakítják félbe. Az alacsonyabb hegyeken és azok oldalain és lejtőin jó bort termő szöllök vannak, melyeket újabb időben nagyobbrészt a ti bokszéra pusztított el, de melyek rekonstrukczióján a lakosság nagy szorgalommal és ügyességgel fáradozik. A pilisi hegy belsejében egy magas völgylapályban, minden oldalról hegyek által körülvéve fekszik, a szelíd klímájáról és üde jó levegőjéről ismeretes Huta-Szentlélek község, a tenger színe fölött 341 méter magasságban. Ezt a községet minden oldalról a legpompásabb erdőség ékesíti és csergedezö patakok habjai vidámitják. Növényélete pedig felette érdekes. Huta-Szentlélek magas fekvése, por- és szélmentessége, és zamatos üde levegője miatt, főleg pedig
