Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)
13 mint az 5 vonalú, hamvasbarna, felül szőrös kaszaija. Cserjés, kösziklás helyeken, szőllők közt köz. L. sativa L. Kerti S. Sz. sátorozó. Lev. nyéletlenek, gyöklevelei épélíiek, kerekített végűek, szárlev. szívesek, fő- idegük nem tüskés. Terméskéje barna, fehér csőre akkora v. hosszabb mint a terméske. Ázsiából eredő kultúrnövény, mely kertek és földeken sok változatokban tenyésztetik. b) Kék virágú. L. perennis L. Évelő S. Sz. sok fejecskéjü, sátorozó. Lev. szárnyasan-hasogatottak, sallangjai szálasak, a levél hegye felé fogasak, csupaszok mind valamennyi saláta-fajnál. A kaszat mindkét oldalán egy kiemelkedő vonal van. A kesztölczi mészkősziklás hegyen, a Bielaskala napos oldalán, a Pilisi hegyen és a hontmegyei Galla-hegyeken. 12. Sonchus L. Csorbóka. Fészek többvirágu, fedelékes, tővön kihasasodik. Terméskék laposak, csőrtelenek, legfeljebb csúcsuk felé megvékonyodnak. Bóbita közvetlenül a terméske csúcsán, tiszta fehér puha és hajlékony, egyszerű hajszálszörű. Virága sárga. S. oleraceus L. Dudva Cs. Gy. terjedő, fonálalaku. Sz. hengeres, kopasz, törékeny, ernyősen-sátorozó, fészek levélkéi kopaszok. Lev. hosszukások, kaczurosan szárnyasak és épek is, aljukon szívesek, kihegyezetten fülesek. Vir. aranysárgák. Terméskék haránton ránczosak, mindkét oldalukon 3 bordásak. Kertekben, földeken, parlagokon köz. S. asper Vili. Érdes Cs. Gy. orsó-alaku. Sz. merev sátorozó. Lev. mint az előbbeninek, de tompa fülesek. Terméskői simák v. igen apró szemcsések, nem ránczosak, három idegüek. Vir. aranysárgák. Az előbbivel. S. arvensis L. Mezei Cs. Gy. terjedő, húsos, ágas. Sz. egyszerű, hengeres, tetején sátorozó. Fészek pikkelyei mirigy szőrösek. Lev. lándzsások, kaczurosak, az alsók és középsők szívesek, a felsők épek. Terméskék keresztben redősek, mindkét oldalukon 5 bordásak. Vir. aranysárgák. Vetések és szőllők közt, árkok mentében köz.
