Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)
8 kosak vagy bibircsesen érdesek, csőrbe keskenyedők. Bóbita hosszú nyelii és pelyhes, oldal szőrei összeszövődtek. Levelei osztatlanok, épélüek. Vaczok meztelen. Tr. major Jacqu. Nagy B. Sz. felálló ágas. Lev. épélüek, szálas lándzsások, szárölelők, a gyöklevelek igen keskenyek. Kocsánya teteje felé vastagszik. Fészkének 12 levelei a halavány sárga virágainál hosszabbak. Fejecske felső felülete homorú. Gy. orsó-alaku. Szöllők szélein, füves dombokon, vágásokban Esztergom, Kesztölcz, Dömös, Bajna, Piszke, Sárisáp és máshol is. Tr. floccosus WK. Szöszös B. Sz. ágas, felálló. Lev. szálasak, épélüek, válusak, az alsók igen hosszúak, a felsők szárölelők, lefüggök. Kocsányja egyenlő, csupán a fészek alatt kissé vastagabb. Fészkének 8 levélkéje sárga virágaiknál kurtábbak. Szélső kaszaijai tővön simák, igen rövid csőrbe keskenyedők. Az egész növény szöszösen molyhos. Bitka, a kesz- tölczi mészsziklák alatti szőllőkben, az esztergomi vágásban, és homokos helyeken Doroghnál. Tr. pratensis L. Réti B. Gy. orsó-alaku, hosszú. Sz. felálló, ágas. Lev. szálas lándzsások, egyenesen felállók, épek, szárölelők. Kocsányja felül v. épen nem v. igen gyengén vastagabb. Fészkének 8 levélkéje szálasak, akkorák mint a karima virágok. Füve kopasz. Virág sárga ; ennek válfaját képezi a Tr. Orientalis L. a Keleti B., mely a rétihez igen hasonló, de tőle különbözik azáltal, hogy a fészeklevélkék rövidebbek a karima virágoknál, és a szélső terméskék néha kétszer akkorák, mint csőrjük, mig a tő alaknál a terméskék csőrükkel egyenlő nagyságúak. Béteken, különösen a dunai szigeteken. 7. Scorzonera L. Pozdor. Murva gallér fedelékes, hosszúkás, levelei kopaszok, ki- hegyzettek. Terméskéje csőrbe keskenyedő. Bóbita tollas, oldal szőröcskéi egymásba szövődtek. Párta nyelvalaku többsoros. Vaczok meztelen. a) Virágok sárgák. Sc. Austriaca Willd. Osztrák P. Gy. hengeres, szálas, rostok által üstökös. Sz. egyfészkü, felálló, alig leveles ; tővön
