Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)
116 E. rubrum L. Veres K. Sz. felálló, merev, keményszőrü, egyszerű. Lev. épélüek, borzasak, hegyesek, szálas-lándzsásak. Végálló füzér igen hosszú, füzérek rövidek, tömötten állók. Bokr. csöve kétszer hosszabb a csészénél, de rövidebb a himszálaknál. Vir. szép piros. Bibe nyél osztatlan két gömbü bibével. Hegyi réteken, Vaskapun, Válúskútnál, a téglaház mellett cserjés dombokon. Pilis-Szentléleki hegyeken, Szöl- gyén, Helemba erdei vágásaiban. 143. Pulmonaria L. Tüdőfn. Cs. hasáb-alakuan 5-szögü, 5 fogú, a termés érésekor felfúvódott. Bokr. tölcsér-alakú, 5 metsz., torka pikkelyek nélkül szakállas. Himsz. szabadok, hosszúkásak. Makkocskák egyrekeszüek, fordított ékalakuak a csésze tövében, száma 4. P. officinalis L. Pettegetett T. Gy. terjedő, erős húsos, rostos. Sz. felálló, merevszőrü, felül ágas. Lev. épélüek, érdesek, a tőlev. szives-tojásdadok, nyelesek, a felső szárlev. tojás-hosz- szúkásak, ülők, röviden szárra lefutók. Vir. kocsányok gatyásak. Vir. előbb rózsaszínűek, azután kékek. Vágásokban, erdőkben. P. angustifoiia L. Keskenylevelü T. Gy. csomós, erős rostos. Sz. felálló, felül ágas, merev v. puha szőrű, kevés közbe vegyitett mirigyszőrökkel. Lev. épélüek, borzasak, érdesek v. puha szőrüek, a tőlev. lándzsásak, nyélbe keskenye- dők, a felsők félig szárölelők és keveset szárra lefutók. Vir. felállók, fürtösek, eleinte rózsaszínűek, később kékek. A merevszőrü érdes töalak cserjés helyeken, vágásokban, erdőkben pl. Fehérkő-h., Vaskapun, Cserepesben, Tokodon, a ná- nai berekben elég gyakori ; de a puha selymes tapintatu P. mollis Wulf, nálunk elő nem fordul. 144. Myosotis L. Nefelejts. Cs. csöves, 5 fogú. Bokr. tölcsér-alakú, 5 metsz., torka 5 boltpikkelylyel bezárt. Himsz. tojás-alakuak, szabadok. Makkocskák elől domboruak, hátul tompán csomósak. a) Csésze 5 fogú, rásimuló lelapult szőrökkel. M. palustris Roth. Mocsári N. Gy. évelő, rostos, terjedő. Sz. szegletes, felegyenesedő ágas. Lev. épélüek, rövidszőrüek,
