Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

106 dedek, kétszer szárnyasan-hasogatottak, sallangjai szálas-lánd- zsásak, fogasak. Vir. többnyire 3-mával a hónaljakban piro­sak. Cs. hasasak. Himszálak tövükön szőrösek. Köves, cser­jés helyeken, erdő széleken, mészhegyeken. Csévnél a Pilis­hegyen, Bajnán az Őrhegyen, Helembán a parlagi szőllők fölött. Kövesd Kovácspataknál hegyoldalon. T. Scordium L. Hagymaszagu T. Gy. terjedő, leveles indákat bocsájt. Sz. széjjelterült, felegyenesedő, borzas. Lev. nyéltelenek, hosszúkás-lándzsásak, tompák, fogasak, pelyhe­sek. Vir. 2—3-mával a levél töveken, pirosak. Csészék bor­zasak. Himszálak tövükön szőrösek. A növény foghagyma- szagu. Posványos helyeken, nedves réteken, árkokban. T. Chamaedrys L. Gamander T. Gy. terjedő. Sz. tövön megdült, ágas, szőrösödő, vereses, cserjésedő. Lev. nyelesek, visszás-tojásdad-hosszúkásak, tompák, egyenetlenül bevagdalva csipkések, pelyhesek, a virágokat környezők murvaalakuak. Vir. a szár végén tömött fürtben állók, pirosak v. ritkán fe­hérek. Cs. pelyhesek. Himszálak aljukon szőrösek. Hegyi ré­teken, mészsziklákon, szőllők közt. b) Cs. 5 fogú. Lev. osztatlanok, épélüek. Vir. végálló csomóban. T. montanum L. Hegyi T. Gy. fás. Sz. megdülö cser- jesedő ágas, szürke gyapjas. Lev. nyéltelenek, szálas-lánd- zsásak, épélüek, legöngyölődöttek, felül sötétzöldek, fénylők, alul fehér molyhosak. Vir. sárga-fehérek, 2—3-mával szár­hegyi csomóban. A harangalaku szürke gyapjas csésze 5 fogai tojásdad-kihegyezettek. Magvak reczések. Napsütötte helyeken és dombokon, mészsziklákon, köves törmelékes, homokos helyeken. Strázsa-hegyen, Bielaskálán, Bajna-Örhe- gyen, Almáson. 127. Prunella L. Torolt fű. Cs. csöves, kétajaku, a termés érésekor bezárt, a felső három fogú, az alsó 2 hasábu. Bokr. nyaka rövid, torka hosszudad, csövében szőrkoszoru van, felső ajaka domború osztatlan, az alsó 3 hasábu, a középső czimpa nagyobb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom