Keppel Dániel: Esztergom kulturális élete napjainkban - Kézirat (2017)
lődés Háza számos más programja mellett a gyermek és a felnőtt közönség számára a színházi élet őrlángja. Egész évben igyekeznek színdarabokat szervezni a városba, és táplálni azt a reményt, hogy egyszer majd egy patinás épületben esztergomi vagy esztergomivá vált színészekkel, ősbemutatókkal és rendszeres telt házzal irányíthatják a színházi élet, valamint a szakma állandó figyelmét egy ma még talán lehetetlennek tűnő álom megvalósulására. És ha már az álmoknál tartunk, szinte ezekben a hetekben-hónapokban ocsúdhatott fel a város egy régen várt hír hívó hangjára: májusban jelentette be ugyanis hivatalosan Kaj Ádám rendező, hogy megalakult a Babits Mihály Kamaratársulat, amelynek debütáló darabja Hrabal Sörgyári capricciója volt Kéner Gabriella színésznő főszereplésével a Múzeumok Éjszakája program- sorozat keretében, és amely társulat már a megelőző évben - igaz akkor még nem ezen a néven - úgy tűnik, véglegesen elkötelezte magát Esztergom irányába Babits Jónás könyvének előadásával. Lehetséges, bár ez a jövő zenéje, hogy ez a kis társulat idővel kivezeti az esztergomi színjátszást a sok tervezgetés és az egymásra ellentétesen ható jó szándékok minószi labirintusából... Visszakanyarodva a jelenhez Esztergom zenei élete is igencsak figyelemre méltó. Éves szinten szép számban sorakoznak a hangversenyek és a koncertek - mindkettő alatt a komolyzenei kínálatot nézve. A templomok meghitt légköre, különösen a Bazilikáé részint az egyházi év liturgikus eseményeihez igazodva tematikus koncertekkel várja az ünnepre készülőket. Ezek mellett a Music Land Utazási Iroda szervezésében nemzetközi szintű találkozókra is sor kerül. Énekkari hangversenyeket előszeretettel hoznak a Bazilikába, ill. a Bazilika elé, amely Térzene néven vált ismertté. Az esztergomi zeneiskola rendszeresen ad koncertet a nagytermében legyen szó tanszaki hangversenyről vagy a tanárok által adott ünnepi hangversenyekről. Azok a fiatalok, akik szeretnek énekelni és azt összekötni a színpadi szerepléssel, a Musical Akadémia JP növendékeinek sorát gazdagíthatják, de az idősebb generáció is nagy múltú kórusok résztvevőivé válhat. Ilyen például a város legrégebbi énekkara, a Balassa Bálint Kórus, amely a legendás hírűvé vált Reményi Károly vezetésével ma is sikeresen, a város ünnepi eseményeit több ízben szolgálatukkal emelve működik. Az Esztergomi Monteverdi Kórus fél évszázados fennállásával és eredményeivel szintén a nemzetközi sikerek listáját bővíti azon túl, hogy rendszeresen szerepelnek városi, megyei és országos fellépéseken is Hunyadi Zoltán karnaggyal. Vereckei Attila vezetésével a 2002-ben állandó tagsággal újjáalakult Ars Musica Kamarakórus pedig a magyar kórusmuzsika népszerűsítését tűzte zászlajára és szintén állandó tagjai a városi ünnepeknek, fontosabb eseményeknek, amelyek közül zenei téren a legnagyobb figyelem a Tavaszi Dalosünnepet kíséri. Az esztergomi diákkórusok találkozója az ébredő természet köszöntésével ősi népdalvilágunk évenkénti megfiatalítói ezen az ünnepi alkalmon. A város kulturális életébe, mint szőttesbe a vezérfonál illeszkednek az ünnepek és emléknapok. Ehelyütt most csak azokról az eseményekről lesz szó, amelyek sajátos színezettel gazdagítják Esztergom arculatát. Egyedülállónak mondható, ahogy a zene világnapján a város valamennyi óvodása hosszan kígyózó sorokban közelíti meg a város főterét, majd ott szépen elrendeződve az ártatlanság és a tisztaság gyermeki hangján népdalkincsük gyöngyszemeiből válogatva egy teljes órán át szakadatlanul énekel. Amilyen szép az októberi hónap ezen nyitánya, annyira fájó a 26-ai emlékezés a Sötétkapunál. Mindszenty városában az ’56-os forradalom és szabadságharc tragikus események láncolatában bontakozott ki. A bíboros meghurcoltatása, a városi sortűz és az a gyalázatos ágyúlövés, amelynek halálos célkeresztjébe civileket szállító autóbusz került túl az emlékezésen, a városlakók összetartozásának évről évre történő megerősítése. Akár csak a nemzeti összetartozás napja, amely a Dunába ékelődő szigetcsúcs kopjafájánál közös megemlékezés a felvidéki magyarokkal, ugyanúgy, mint márciusban, a Székely Szabadság Napja, amikor zászlófelvonással emlékezik a város erdélyi honfitársaira 3
