Esztergom jövője. Az Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt programja (1927)
32 elhelyezésére a város birtokában levő Deák Ferenc-utcai ú. n. Obermayer-féle szép barokstilű emeletes ház is, amelyet a Szigetköz felőli oldalon a hozzáépített földszintes háztól meg kellene szabadítani, a Szigetközt kiszélesíteni s később a köz felé eső fronton folytatólagosan építendő előkertes épülettel lehetne megnagyobbítani. Persze a legideálisabb volna, ha mindezen különféle kultúrintézményeink, tudományos, irodalmi és művészeti egyesületeink befogadására alkalmas kulturházat tudnánk emelni. Erre a célra kiválóan alkalmas helyek volnának vagy az ú. n. Káptalan-ház vagy a volt görög-keleti templom és papiak telke, Óhajtjuk, hogy a város vezetősége már most indítsa meg a tárgyalásokat a székesfőkáptalannal, valamint a szentendrei gör. kel. püspökséggel a jelzett ingatlanok megszerzése tárgyában. Végül kulturális követelmény a városi színház, még pedig kőszinház felépítése is. A színház nagy tömeghatásánál fogva fontos tömegnevelő intézmény s ha művészi célokat szolgál, kultúrát és nemes Ízlést terjeszt. A színházépület lehetőleg olyan formában létesüljön, hogy az egyben ünnepélyek, mulatságok, gyűlések stb. céljaira is alkalmas legyen, mert így a bő bevételi lehetőségekkel a befektetett tőke amortizációjára is kilátást nyújt. Éppen a napokban ismertette szakkörökben Medgya- szay István fővárosi építész az általa megteremtett s a magyar vidék sajátos viszonyaira szabott új szinháztipust. Ebben arra törekedett, hogy a legkisebb helyen, a legkevesebb anyaggal, a takarékosabban szerkessze meg színházát, amely törekvése teljes sikerrel járt, mert a tervei szerint Nagykanizsán most épült 500 személyes, teljesen felszerelt központi fűtésű színház mindössze 200.000 pengőbe került. V. Már az eddig tárgyalt teendők és intézmények is legnagyobbrészt sokféle szociális vonatkozásúak; alábbiakban felsoroljuk még azokat a szociális teendőket, amelyeknek helyes megoldása a társadalmi jólétet és békét hathatósan fogja szolgálni. A legnagyobb mértékben közérdekű a tűzoltó intézmény, s azért minden ráfordított fáradságot és költséget bőségesen megér. Szociális kötelességünk azt egyre bővíteni, kiépíteni és állandóan
