Esztergom jövője. Az Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt programja (1927)
24 Fokozottabb figyelemben kell részesítenünk a határt átszelő dűlőutak, mélyutak karbantartását, hogy a mezőgazdasági forgalom simán lebonyo- lódhassék. Az igás állatban és eszközökben való lényeges megtakarítás mihamarabb meg fogja győzni gazdaközönségünket arról, hogy az utak karbantartására költött összeg micsoda hasznos befektetésnek bizonyul. E helyütt szorgalmazzuk a határban levő kutak jókarbantartását, azok szaporítását és tisztántartását, hogy földművelő polgártársaink egészséges ivóvíz- és gazdasági vízszükségletét megfelelő mennyiségben biztosítsuk. A halgazdaság szakszerű kezelésben szintén nagy jövedelmi forrás lehet. Alkossunk a Kerek-tóból, valamint az ármentesítő védőgátak anyaggödréből halastavat; ezeknek a létesítését bizonyára senki sem ellenezné, gazdaságos voltát pedig a főváros nagy fogyasztópiaca eleve is biztosítja. A mezőgazdaságnak, főképen a kertészetnek érdekeit szolgálja az a terv, hogy a gyepmesteri telepen komposzt, esetleg műtrágya termelése volna eszközlendő. A nagyobb német városok (Erfurt stb.) példájára tanulmányoztatni kívánjuk azt a kérdést, miként volna lehetséges a városi szemétnek, a csatornák és pöcegödrök tartalmának ipari feldolgozása s ezzel értékesíthetősége. A mai rendszer mellett milliók mennek kihasználatlanul veszendőbe. Meggondolandó volna továbbá a sampiongombatenyésztés nagyban való foganatosítása és szövetkezeti úton való értékesítése is. Az ipar és kereskedelem városunkban e programm elején vázolt okokból a háború óta és után erősen visszafejlődött. Iparosaink helyzetéről sok mindent elmondhatnánk, csak azt az egyet nem, hogy valami rózsás volna helyzetük. Ha nem akarjuk, hogy társadalmunk ezen értékes rétege a nyomorúságban elpusztuljon, úgy addig is, amíg az ország általános gazdasági helyzete fellendül, segítenünk kell rajta. Elsősorban az építkezések nagyobbarányú fellendülését kell szorgalmaznunk, mert ezzel mintegy harminc iparágnak biztosítunk kereseti lehetőséget. A magánosok építőkedve (tőke nélküli kisembereket kivéve) megbénult; a