Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)
u király, hogy ha valamely portékától már egyszer fizettek vámot a káptalannak, attól többé nem kelle fizetniük, ha mindjárt többször vinnék is át a vámsorompón '). A várba való telepedés ügye, és a vám miatt való viszálkodások lankasztották ugyan egyidöre városunk fejlődését; de ezek múltával, akövetkevö néhány évtized alatt, amelyekről még röviden és átalánosságban szólni akarunk, folytonos haladást és virágzásnak csiráit magában rejtő átalakulást vehetünk észre. - Ezt a változást nem a törvényhozás rendelte el, hanem a viszonyok hatalma idézte elő és legszorossabb összefüggésben áll az ősi magyar alkotmány átalakulásával. Alkotmányunknak az Árpádok korában történt változásait újabb íróink, köztük Salamon a királyi hercegek viszálkodásainak tulajdonítják.— Ezek tették szükségessé, hogy a királyok a haza nagyjainak, a kiknek hűséges támogatására szorultak, mindég nagyobb befolyást engedjenek az ország ügyeire.—Ezek adtak alkalmat arra, hogy bőkezű királyaink kitünöbb híveik szolgálatait a várak javaival jutalmazzák s ekként az ősi alkotmány sarkkövét megingassák. — Az e miatt aggódó hazafiak, élükön az esztergomi érsekekkel, megkisérték ugyan az alkotmány bomladozását megakadályozni ; azért nem is fogadták el a várak javait a királytól.— Ez valószínű oka annak, hogy miért nem foglalták el Jób érsek utódai az esztergomi királyi palotát. — De önzetlen fáradozásaikkal célhoz nem értek, mert *), Mon. X. 425.
