Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

u király, hogy ha valamely portékától már egyszer fizettek vámot a káptalannak, attól többé nem kelle fizetniük, ha mindjárt többször vinnék is át a vámsorompón '). A várba való telepedés ügye, és a vám miatt való viszálkodások lankasztották ugyan egyidöre városunk fejlődését; de ezek múltával, akövetkevö néhány évtized alatt, amelyekről még röviden és átalánosságban szólni akarunk, folyto­nos haladást és virágzásnak csiráit magában rejtő átalakulást vehetünk észre. - Ezt a válto­zást nem a törvényhozás rendelte el, hanem a viszonyok hatalma idézte elő és legszorossabb összefüggésben áll az ősi magyar alkotmány átalakulásával. Alkotmányunknak az Árpádok korában történt változásait újabb íróink, köztük Salamon a királyi hercegek viszálkodásainak tulajdonít­ják.— Ezek tették szükségessé, hogy a királyok a haza nagyjainak, a kiknek hűséges támogatá­sára szorultak, mindég nagyobb befolyást en­gedjenek az ország ügyeire.—Ezek adtak alkal­mat arra, hogy bőkezű királyaink kitünöbb hí­veik szolgálatait a várak javaival jutalmazzák s ekként az ősi alkotmány sarkkövét megingas­sák. — Az e miatt aggódó hazafiak, élükön az esz­tergomi érsekekkel, megkisérték ugyan az alkot­mány bomladozását megakadályozni ; azért nem is fogadták el a várak javait a királytól.— Ez va­lószínű oka annak, hogy miért nem foglalták el Jób érsek utódai az esztergomi királyi palotát. — De önzetlen fáradozásaikkal célhoz nem értek, mert *), Mon. X. 425.

Next

/
Oldalképek
Tartalom