Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

24

Áttekintvén ilyképen az Esztergom neve alatt összefoglalt terület helyrajzi viszonyait, nézzünk most szét a vármegyében. - Bottka Tivadar a megyék első alakulásáról és őskori szervezetéről irt jeles tanulmányában feltevésképen állítja, hogy Esztergom megyének IV. Béla kora előtt nagyobb vala területe, és hogy a Pest megyével össze olvadt Pilis vármegye Esztergom vármegyének vala kiegészítő része *). — Veterán tudósunk e hypothesisének alapos voltát igazolja Martirius esztergomi érseknek 1156-ban kelt oklevele, a melyben elszámlálja azt a 70 helységet, a melynek tizedét székes egyháza kápta- lanának adományozta. — Esztergom megyéből (in parochia stigranensi) tizet nevez meg, és ezek közt a következők is elő fordulnak : Málas (malos), Salló (surlou), ma Barsmegye részei, Kürth (kurt), Virth (Wrt), a melyek most Komárom megyéhez tartoznak, és Telki (teluki), a mely a régi Pilis megyében fekszik *). — Nevezetes emléke tehát ez oklevél Esztergom várme gye hajdani nagyságának.

Ezt a mainál jóval nagyobb terjedelmű megyét a várispán kormányozó a király nevében. — E hivatalt királyaink egyes kitűnő férfiakra bízták, és csak 1270-ben lön az esztergomi érsekséggel összekapcsolt örökös főispánsággá 3).

A megyei birtokosok között első sorban a királyi családot emlitjük, — Bizonyos, hogy eredetileg királyi birtok vala az egész vidék. - így az egész Pilis4) erdőség (silva Ples), továbbá az * I.

0 Századok 1871. 391. — ») Mon.I. 107.— *) Mon.

I. 576. — *) Mon. I. 133.