Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

17 niök lakó városukban. - Ezt természetesen na­gyon nehezen sziveitek, s több Ízben, nevezete­sen Róbert érsek idejében is (1226—1239), meg­tagadták. — De erre egyházi tilalom és a király­nak a vámfizetésére újólag kötelező rendelete vala mindig a felelet 1). - És ily szomorú viszál- kodások között úgyszólván harm'adfél század telt el, mignem Zsiginond király 1435-ben egé­szen telraentó őket a vámfizetéstől 2). — Ezen kivül dézsmát és adót is kelle fizetniük. A német hospesek igen csekély számmal lehettek, és csak Rogerius emlékezik felölök.— Valószinüleg az olaszokkal egy testületet ké­peztek. Az esztergomi olaszok tehát saját biróság- gal és önálló igazgatással birtak.— Azonban je­gyezzük meg jól, hogy ez az olaszok testületi joga vala, nem pedig Esztergom városáé. — Ok­leveleink rendesen különbséget tesznek az ola­szok és polgárok között, rendesen „hospites et inquilini“ „latini et cives“, „villicus (latinorum) et burgenses“-röl szólnak. Kik voltak hát ezek a polgárok ? A város eredeti lakosai, a vár és a királyi udvar szolgái, az örök és udvarnokok. örök, vagyis várszolgák 3) a mint szt. László III. törvény könyvének I. §-ából kitűnik tizedesekkel es századosokkal birtak, és a vár ispánjának hatósága alá tartoztak.— Az ősi vár­szerkezet bomladozásnak indulván, az örök las­falvy. i) Mon. I. 425.—*) Fejér. C. D. X. VNI 643. — •) Hun- Magyarország Etlmographiája 231. 2 VÁROSI KÖNYVTÁR Eszferg-om

Next

/
Oldalképek
Tartalom