Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)
17 niök lakó városukban. - Ezt természetesen nagyon nehezen sziveitek, s több Ízben, nevezetesen Róbert érsek idejében is (1226—1239), megtagadták. — De erre egyházi tilalom és a királynak a vámfizetésére újólag kötelező rendelete vala mindig a felelet 1). - És ily szomorú viszál- kodások között úgyszólván harm'adfél század telt el, mignem Zsiginond király 1435-ben egészen telraentó őket a vámfizetéstől 2). — Ezen kivül dézsmát és adót is kelle fizetniük. A német hospesek igen csekély számmal lehettek, és csak Rogerius emlékezik felölök.— Valószinüleg az olaszokkal egy testületet képeztek. Az esztergomi olaszok tehát saját biróság- gal és önálló igazgatással birtak.— Azonban jegyezzük meg jól, hogy ez az olaszok testületi joga vala, nem pedig Esztergom városáé. — Okleveleink rendesen különbséget tesznek az olaszok és polgárok között, rendesen „hospites et inquilini“ „latini et cives“, „villicus (latinorum) et burgenses“-röl szólnak. Kik voltak hát ezek a polgárok ? A város eredeti lakosai, a vár és a királyi udvar szolgái, az örök és udvarnokok. örök, vagyis várszolgák 3) a mint szt. László III. törvény könyvének I. §-ából kitűnik tizedesekkel es századosokkal birtak, és a vár ispánjának hatósága alá tartoztak.— Az ősi várszerkezet bomladozásnak indulván, az örök lasfalvy. i) Mon. I. 425.—*) Fejér. C. D. X. VNI 643. — •) Hun- Magyarország Etlmographiája 231. 2 VÁROSI KÖNYVTÁR Eszferg-om
