Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)
12 szt. Annáról czimzett egyházuk és kolostoruk a mostani kender földek között állott; helységük pedig már 1290 ben a káptalan jószágai között emlittetik.— E birtok mellett vezetett Kovácsiba az az ut, a melyet a várossal a kovácsi bid kapcsolt össze körülbelül a mai bosszú sor végén4). A tátbi országút és az örmények faluja közé eső terület egész a szt. István helység határáig, szt. Egyed templomának földje (Terra ecclesiae Sti Aegidii) vala ’).— Ez a része a mai határnak a város legrégibb birtoka. — Hogy állott e szt. Egyed temploma a tatárjárás előtt, azt nem tudjuk ; de hogy az általa birt föld ekkor még nem volt a város tulajdona, azt gyanítjuk. Vessünk most néhány futó pillantást a városra, és vázoljuk a menynyire az emlékek hiányos volta engedi, annak helyrajzi, jogi és gazdasági állapotát. íróink jó része, Rogerius előadása által félrevezetve, azt hiszi, hogy az esztergomiak csak akkor kezdték városukat erősíteni, a mikor már nyakukon volt a tatár hada.— Felejtik ezek, hogy Imre király már i201-ben említi a várost körül- övezö nagy árkot 2), és hogy milyen volt ez árok arról ugyanő 1202-ben tudósit bennünket, amidőn mondja, hogy kapuja van 3).— Bizton álithatjuk tehát, hogy sánczczal (fossa, fossatum), vagy ha Rogeriusnak igaza van, kőfallal volt kerítve Esztergom már a tatárjárás előtt, kivévén a kis Duna felöl való részét. Vajba ily biztosan tudnók megállapítani azt ») M. Sion III. 858. — •) Mon. I. 600. — I. 162. — *) Mon. I. 164. *) Mon,
