Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

Saját verssorai juthattak eszé­be, midőn — a támadást irányító Mátyás főherceg seborvosainak hanyagsága miatt — halálos seb­lázba esett. Az éles szablyákban örvendeznek méltán, Mert ők fejeket szednek; Viadalhelyeken, Véressen, sebesen, Halva sokan feküsznek; Sok vad s madár gyomra Gyakran koporsója Vitézül holt testeknek ... Balassi Bálint haláláról az esz­tergomi Bibliothéka egyik ódon kötetének, az tin. Balassi-bibliának kéziratos bejegyzése ad hírt. Rimay János, a hűséges tanítvány ott állt a haldokló Balassi ágyánál. A költő neki mondta el utolsó gondolatait s ezeket Rimay „A haldokló Balassi Bálint szól” c. versében így örökí­tette meg: Imhol édes Hazám, Ez a jele, hogy szán Életem igen téged, Hogy vérem hullását, Melyet két szemed lát, Nem kíméllettem tőled. S jobb immár meghalnom, Hogy sem búdat látnom, Vagy elszöknöm mellőled. 97 Balassi Bálint arcképe

Next

/
Oldalképek
Tartalom