Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

Mind halálra hajtasz minket, foglyul ejtik népeinket, kardra hányták hőseinket; jaj, miért adtad szemeinket, miért kell látnunk annyi bajt ?

Asszonyokat holtra űznek, szép szemérme vész a szűznek, elnémul a játszi gyermek, vént, anyókát vérbe vernek; gazság minket halni hajt.

(Geréb László fordítása)

A XIV. század első felében az esztergomi vár szakállszárító- ján egy utóbb legendássá vált érseki testőr, a későbbi itáliai hadjáratok népmeséi hérosza, Toldi Miklós unatkozott akkor, amikor a várkastély házikápolnájában a firenzei Niccolo di Tommaso freskóit festette.

A század végén újra egy történetíró, Kükiillei János rótta pergamenre művét a Kis-Duna-part egyik kicsiny házacskájában. Bár könyvtára szinte versenyre kelt az egyházi intézményekével s az érsekek könyvesházaival, pár maga írta kötettel is megtoldotta könyvállományát.

Jelentőssé vált Esztergom szerepe a XV. század hatvanas éveire amikor Vitéz János Európának egyik legmagasabb rendű tudományos és irodalmi központját hozta létre esztergomi udvarában; könyvtára vetekedett Mátyás király világhírű budai könyvtárával. Csillagvizsgálójának teleszkópjait sem kisebb tudós kezelte az esztergomi várban, mint Regiomontanus, a modern, természettudományos világkép egyik előharcosa, aki Esztergomban végezte azokat a naptárszámításokat, amelyeket több mint száz évvel utóbb a gregorián naptárreform hitelesített.

A korai magyar humanizmus időszakának, a magyar reneszánsznak levegője árad Janus Pannoniusnak abból a verséből, amelyet Esztergomban Vitéz János érseki avatására írt:

94