Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

kalmas udvarában tartja. A Szigeten is rendeznek szabadtéri előadásokat, a Műszeripari Művek parkosított környezetű nyári színpadán.

A város kulturális életéhez tartoznak a könyvtárak is, közöttük a mintegy húszezer kötetet számláló városi könyvtár.

ESZTERGOM A MŰVÉSZETBEN ÉS AZ IRODALOMBAN

Esztergom szerepe a magyar művelődéstörténet korábbi századaiban országos, olykor nemzetközi jelentőségű volt.

Magyarország középső részén a tatár és török hadjáratok miatt alig maradt fenn középkori épület. Esztergom építésztörténeti szempontból becses maradványai tehát azért is értékesek, mert valamelyest érzékeltetik az elpusztított, hajdani gazdagságot.

Egyházi kincstára, könyv- és levéltára számos emlékünket, műkincsünket mentette meg, s míg a budai királyi székhelyen őrzött kincstár, középkori uralkodóink ottani bibliothékája, Buda királyi és városi levéltára a mohácsi vészt követő századokban szinte nyomtalanul elpusztult, Esztergom gazdag emlékanyagot őriz a régi művelődés minden ágazatából.

A XI. század első évtizede óta királyi építő- és kőfaragóműhely működött Esztergomban, amelynek itt kialakuló stílusa szétsugárzott az egész ország román kori építészetére. Itt, a királyi székvárosban találkoztak azok a művészi stílushatások, amelyek Bizánc, Kijev, Itália, Franciaország és Németalföld felől érkeztek, hogy magyar átfogalmazásuk után országszerte elterjedjenek. Bizánci és lombárd, francia és német építőművészek és kőfaragók magyarokkal vállvetve teremtették meg régi építészetünknek talán legnagyobb korszakát, a román stílusú magyar építőművészetet. (A XIII. század első felének nagy francia építőművésze, Villard de Honnecourt oly érett építészeti műremekeket talál a tatárjárás előtti évtized Magyarít