Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
ESZTERGOM GAZDASÁGI ÉLETE MEZŐGAZDASÁG Az elmúlt két évtized alatt hazánkban is széles méretűvé vált urbanizáció Esztergom gazdasági életét is lényegesen átformálta. A mezőgazdaság, bár már korábban is sokat veszített évszázados jelentőségéből, az utóbbi két évtized alatt teljesen alárendeltté lett. A nagyarányú iparfejlesztés Esztergomot iparosodott városaink sorába emelte, s népességének csak elenyésző hányada (3—4%) agrár főfoglalkozású. A város északi és déli határában folyó szántóföldi növénytermesztés a hozzá kapcsolódó állattenyésztéssel együtt csekély jelentőségű. A közepes és gyenge minőségű termőtalajon főleg gabonaféléket termesztenek. Valamennyi munkafolyamatot gépesítettek, így a termeléshez viszonylag csekély munkaerő szükséges. A XIX. század első felében, a nagy gabonakonjunktúra idején — a nagyrészt mezőgazdasági népességű Esztergom földszűkében levő gazdái a leggyengébb minőségű földeken is megkísérelték a gabonatermesztést. A várostól távolabb, délre fekvő sovány homokon azonban nem sok eredménnyel járt szorgoskodásuk, mint azt a Strázsa-hegy előterében fekvő terület „Nix-Brod” elnevezése is mutatta. Azóta a mély fekvésű s gyenge talajokon az okszerűen folyó gazdálkodás sokat módosított. A megművelt területek zömén a városnak termelőszövetkezetbe tömörült földművelői gazdálkodnak (155 tsz-tag, ebből 25 nyugdíjas). Az esztergomi Vak Bottyán mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely a járás többi szövetkezetéhez hasonlóan súlyos munkaerőgondokkal küzd, mintegy háromezer kataszt- rális holddal rendelkező mezőgazdasági nagyüzem. A város északi részéhez, a falusias jellegű Szentgyörgymezőhöz kapcsolódó szántóin, főként búzát, valamint szemes- és szálastakarmányokat termeszt. Ezenkívül szőleje és gyümölcsöse is 81
