Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
tergomban és Tokodon éppúgy, mint Szőnyben és Aquincumban — bizonyítják, hogy meghonosították a vízvezetés intézményét. Ennek technikáját csak ezer esztendő múlva érte utói s múlta felül a magyar középkor. Tokodon is feltárt padlófűtéses berendezésük hét évszázaddal előzte meg az esztergomi királyi várpalota XII. század végi fal- fűtéses rendszerét. És ők hozták el elsőként e vidékre többek között az üveg s az ókori porcelán: a terra sigillata anyagát is. Közigazgatási, katonai rendjük meghonosításán kívül — súly és mérlegtöredékeik tanúsítják — elsőként a rómaiak valósították meg az egységes terület-, súly- és űrmértékrendszert. Ennek modern megújulása éppenséggel ezernégyszáz évig váratott magára. A HONFOGLALÁS ELŐTT A pannóniai római uralomnak V. század eleji megszűnése és a IX. század végi magyar honfoglalás között eltelt félezer esztendő története ma még szinte az őskornál is feltáratlanabb szakasza a táj történetének. A Pannóniát is megszálló hun birodalom egy évszázadon belül összeomlott. A vidék lakói közül azok a germán népek, amelyek már Marcus Aurelius korában is ujjat húztak Rómával, a II. századtól egyre népesebb települést alkottak a Börzsöny tájékán és a mai Dél-Szlovákia területén. (Tudósaink egy része a Nyitra, Vág, Ipoly és Garam nevét germán eredetűnek véli.) Az Esztergom környéki lelőhelyekről a magyar honfoglalás előtti időből az avarság több évszázados uralmának is számos emléke előkerült. Birodalmukat a kelet felé terjeszkedő frank császár, Nagy Károly 792—800 körüli hadjáratai semmisítették meg. Ez idő tájt, egyes írók szerint azonban már a VI. században, megindult a szlávság erőteljesebb pannóniai beáramlása. Nyelvtudósaink szerint egy 1184. évi oklevélben először előfordult Pilis név is éppúgy szláv eredetű, mint pl. a környék helynevei közül az 1002-ben először említett Visegrád, Zsámbék, Pomáz. Az Esztergom környékén előforduló Marót név (Pilismarót, Pusztamarót) pedig a morva nép régi magyar neve. Egyesek szerint magának Esztergomnak a neve szintén szláv eredetű. Az avar— szláv uralom századaira azok a nagyarányú régészeti feltárások derítettek fényt, amelyek 1959 tavaszán indultak meg. 23
