Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

tára készült körmeneti kereszt. Nagy értékű emlékünk a több mint 40 cm magas Koronázási eskükereszt, amelyre a XIII. század óta a magyar királyok esküjüket letették. Az aranyból készült, gazdag filigrándíszítéssel és drágakövekkel ékesített, három- karéjos szárvégű kereszt a XIII. század közepéről származó magyarországi ötvösmű. T alprészét

1634-ben készítették.

A XV. század végétől ugyancsak a koronázási szertartásokhoz használták az esztergomi érsekek ún. Apostoli keresztjét, amelyet a király előtt vittek. A 32 cm magas aranyozott ezüst feszület előlapjának szárvégein az egyházat jelképező pelikánt láthatjuk. A kereszt hátlapjának niello- képei a Madonnát és a négy evangéüstát ábrázolják. A művet, amely feltehetően Estei Hyppolit érsek révén került a kincstárba, a XV. század végén Francesco Francia bolognai festő és ötvös alkotta. Alsó nyeles része Anders bécsi ötvös munkája 1875-ből. Az ötvösmunkák közül kiemelkedik a kincstár legértékesebb darabja, Mátyás király kálváriája. Ez a 72,5 cm magas, színaranyból készült, gyöngyökkel és zománccal díszített, páratlan szépségű alkotás két részből áll. A torony alakú felső rész tetején áll a feszület. A háromszögű talprészt három szfinszk díszíti, Mátyás király hollós címerpajzsát tartva. A kálvária felső részét művészettörténészeink 1410 körüli párizsi ötvösmunkának tartják; talprészét Mátyás király valószínűleg valamelyik budai ötvösművésszel készíttette el. A remekmű Mátyás halála után fiának, Corvin Jánosnak birtokába került s tőle 1494-ben Bakócz Tamás szerezte meg.

Három darab igen értékes östulokszarv-serleget is láthatunk a kincstárban. Közülük az egyiket 1408-ban Jungingeni Ulrik, a német lovagBékecsók-tábla