Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

Kernstok nyergesújfalusi kertjében örökítette meg a felsődunai tájat Márffy Ödön, Czóbel Béla, Czigány Dezső; itt töltötte 1919 nyarát iskolájának növendéke, Derkovits Gyula. Esztergom szülötte volt Scheiber Hugó festőművész is.

Jaschik Almos vezetésével éveken át Esztergomban töltötte a nyarat fiatal művészeink egy csoportja. Ezeken a „munkanyarakon” nemcsak mesterségbeli tudást szerzett a fiatal festőgárda, hanem néprajzi és népművészeti szempontból pótolhatatlan gyűjtő munkát is végzett, s főleg az esztergomi iparművészet kallódó emlékeit sikerült megmenteniük.

Esztergomi születésű a több mint három évtizede Francia- országban élő Vörös Béla szobrászművész is, Stróbl Alajos és Vedres Márk egykori tanítványa, aki műveiben többször is felidézte a háború és a náci megszállás borzalmait.

A városhoz fűződő zenetörténeti események közé tartozik Beethoven Missa solemnisének felajánlása a bazilika tervezett felszentelésére. (Az 1823-ra tervezett esztergomi bemutató azonban elmaradt, s így ezt a zenei műremeket Olmützben mutatták be először.) A bazüika felszentelése végül is 1856-ban történt Liszt Ferenc Esztergomi miséjének hangjai mellett. Liszt ekkor személyesen vezényelte a zenekart, s utóbb is gyakori vendég volt itt.

Az esztergomi muzsikusok közé tartozik az 1887-ben született Zsolt Nándor hegedűművész, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára, valamint európai hírű orgonaművészünk, Pécsi Sebestyén, az esztergomi tanítóképző egykori növendéke.

Marcus Aurelius Garam-parti „Elmélkedésé”-től Babits Mihály esztergomi verseiig, a fasizmus embertelensége ellen vétót kiáltó „Jónás könyvé”-ig hozzávetőleg kétezer esztendőt hidal át az esztergomi művelődéstörténet gazdag anyaga. S ma Esztergom, a Felső-Duna-vidéknek ez a megújuló városa évről évre új és új nemzedékek friss hadsorait küldi az életbe, hogy az anyagi birtokbavétel után, az országot szellemileg is birtokba vegyék.

104