Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)

32

a város pénztárába folyna. S mivel valószínű, hogy a bencés rend a párhuzamosítás folytán szükséges tanár-többletet (a létesítendő osztályok száma szerint 6—10 tanár) sem tudná ma a maga kebeléből biztosítani, a tanárok költsége is esetleg az államot, vagy a várost terhelné.

Kérdezhetnők immár : mennyivel különb a helyzet, ha ott a párhuzamos osztályok révén szinte egy új gimnáziumi tagozat létesül ? Mert bizonyos, hogy a városi gimnázium mai létszámának legalább a fele továbbra is gimnaziálís oktatást óhajt majd igénybe venni (ha másért nem, hát a nagyobb értékű, több pályára utat nyitó gimnáziumi érettségi kedvéért.) Tehát tulajdonképen megint két gimnázium lesz városunkban, csakhogy most egy fedél alatt s a városnak és államnak továbbra is lényeges költségébe fog kerülni'. Már pedig költégkímélés, megtakarítás az egyik jelszó a városi gimnázium megszüntetését célzó törekvésekben. Miért ne lehessen ezt a jelentékeny költségtöbbletet a városi gimnázium további fenntartására fordítani ?

így fest a könnyelműen beígért ,,ingyen“ tanítás az egyik oldalról.

Nézzük most az erre a szerepre a „Nyilt levél“ bőkezű szerzőjétől kiszemelt másik középiskolának, a Szent Antal-kollegiummal kapcsolt szentferencrendi gimnáziumnak helyzetét és körülményeit.

A szentferencrendi gimnázium különleges helyzetére már e fejezet elején rámutattunk : Esztergomban van, de nem vehető esztergominak olyan értelemben, mint a helybeli másik két gimnázium, mert az esztergomi és esztergom-környéki tanulók középiskolai iskoláztatása szempontjából számításba nem jöhet. Tévedés (vagy megtévesztés ?) a „Nyílt levél" azon körmönfont állítása, hogy „ily kis városnak, mint Esztergom, felesleges 3 fiúgimnáziumot fenntartania“, mert a szentferencrendi gimnázium fenntartásához sem a város, sem az állam egyetlen fillérrel sem járul hozzá, az önmagát tartja fenn a rend és a nevelőintézet segítségével. A gimnázium a rendi papnövendékeken, a rendbe lépni óhajtó jelölteken és a Szent Antal-kollegium bennlakó növendékein kívül mást nem vesz fel tanulói sorába és nem is óhajt felvenni. A rend gimnáziumát azzal a céllal alapította, „hogy rendi növendékeit saját intézetében, sajat tanerőivel, ferences szellemben nevelhesse." (Évkönyv.) A trianoni végzés ugyanis megfosztotta a Szűz Máriáról nevezett ferences magyar rendtartományt mindazon kolostoraitól, amelyekben szerzetesi pályára készülő ifjait nevelte. Eleinte átmeneti megoldásokkal igyekezett a veszteséget pótolni, majd saját gimnázium megnyitására kért engedélyt nevelőintézete, a Szent Antal Kollegium mellé Zárt intézetet létesített egyrészt azért, hogy a bejáró tanulók kizárásával az intézet tanulóinak szelleme könnyebben ellenőrizhető és biztosabban irányítható legyen, másrészt épen a már fennálló helybeli két gimnáziumra tekintettel, melyeknek nem akart versenytársa lenni s így azzal, hogy csak bennlakó növendékeket vesz fel gimnáziumába, már eleve kiküszöbölt minden súrlódási lehetőséget. Klebeisberg Kuno gr. közoktatásügyi miniszter csakis ezzel a feltétellel adott engedélyt a gimnázium megnyitására. „A rend teljességgel ragaszkodik gimnáziumának mai szervezetéhez és nem hozhatja a köz- oktatásügyi minisztériumot semmiképpen sem olyan helyzetbe, hogy az önmagával forduljon szembe : hogy amit akkor helyesnek látott s aminek helyességét azóta az idő és a gyakorlat igazolta, azt most égé-