Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)

21

Város:

Jellege : Osztályok:

Tanulók száma :

Állam :

Fenntartó

1. Aszód

evang.

8

391

66°/o

26°/o

2. Békés

ref.

8

350

66

34

3. Békéscsaba

evang.

8

335

78

22

4. Bonyhéd

evang.

8

350

74

26

5. Csurgó

ref.

13

540

76

24

6. Gyula rk.

egyházközség

8

304

84

16

7. Hódmezővásárhely

ref.

9

304

66

34

8. Kecskemét

ref.

8

315

71

29

9, Kiskunfélegyháza

városi kát.

8

203

69

31

10. Kiskunhalas

ref.

8

375

61

39

11. Kisújszállás

ref.

8

317

69

31

12. Kúnszentmiklós

ref.

8

331

68

32

13, Mezőtúr

ref.

8

350

66

34

14. Nagykőrös

ref.

8

300

66

34

15. Nyíregyháza

evang.

8

474

76'5

235

16. Sopron

evang.

8

310

78

22

17, Szarvas

evang.

9

413

75

25

Emlékiratunkban többször hivatkoztunk Esztergom város iskolaügyi terheire. Esztergom városában — az erdészeti szakiskolától és a két éve fennálló kültelki szentístvánvárosi áll. elemi iskolától eltekintve — egyetlen állami (kizárólag vagy főként az államtól fenntartott) iskola nincsen. Ellenben a város közönsége (a rendelkezésünkre álló 1938. évi adatok szerint) a fenntartója 6 elemi iskolának, 3 gazdasági ismétlőiskolának, 3 tanonciskolának (21 osztállyal), egy teljes középiskolának (a városi Szent Imre-gimnáziumnak) ; azonfelül anyagilag támogatja a többi szerzetesi és felekezeti iskolákat, viseli a szentbenedekrendi gimnázium épülete fenntartásának jelentékeny évi költségeit. Ezenkívül a közelmúltban az érseki nőnevelő-intézet új épületéhez 220.000 P értékben telket sajátított ki és engedett át, megépítette 350.000 P költséggel modern központi elemi iskoláját ; egy másik városi elemi iskolát 120.000 P költséggel ; helyet adott (egész városi épületkomplexumot) az erdészeti szakiskolának, meg a városi zeneiskolának. Ezekhez járulnak újabban a szentistván- városi áll. elemi iskola épületéhez való hozzájárulás és fenntartás, és a múlt év őszén megnyílt polgári fiúiskola személyi kiadásainak 50 %-a és ugyanannak összes dologi kiadásai.

Ha — összehasonlítás kedvéért — a város 1938. évi tanügyi kiadásait a városi költségvetés tükrében tekintjük, a következőket látjuk :

Az elemi népiskolára fordított nettó összeg a város egész évi háztartási szükségletének (1,072.047 P) 5.4 °/o-át, az állami egyenesadóalapnak 31 °/°-át ; a városi gimnáziumra fordított Összeg a háztartási szükségletnek 3.6 °/»-át, az állami egyenesadóalapnak 22 °/°-át tette ki. A város összes tanügyi s iskolai nettó kiadásai együttesen (108.246 P) a háztartási évi szükségletnek 10.2 "/"-át, s az állami egyenesadóalapnak 59.4 °i°-át tették ki.

Mivel az 1938. évi költségvetési hiány (181.627 P) az állami egyenesadóalappal (182.000 P) egyenlő, a pótadó tehát 100°/°-os volt, így a város összes iskolaügyi kiadásai 1938-ban kereken a pótadó 60°lo-á- nak feleltek meg.

,,A város közönsége — olvassuk a képviselőtestületnek 1938. márciusában a nm. közoktatásügyi kormányhoz intézett feliratában — szívesen hoz anyagi erejének megfelelő áldozatot, hogy összes meglevő