Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)

II Az intézet fenntartásának kérdése. A városi és az állami hozzá­járulás arányának eltolódása a város terhére. Az államsegély kér­dése. Az államsegély mértéke más iskoláknál. Esztergom és más városok iskolaügyi terhei. Emlékiratunk, előszavában hangsúlyoztuk, hogy a városi Szent Imre-reáliskola-gimnázíum fejlődését mennyire hátráltatta és akadá­lyozta az a körülmény, hogy az iskola ügye a körülmények sajnálatos alakulása folytán nem maradt meg kultúrális kérdésnek, hanem pénz­ügyi kérdéssé vált. Az iskola fejlődésének történeti ismertetésénél több helyütt történt említés arról, hogy az iskolafennartó város — gazda­sági helyzetének fokozatos romlásával s általános iskolaügyi terheinek növekedésével — mind többször kényszerült kérni az államhatalom se­gítségét középiskolája fenntartásában. A bíboros hercegprímástól s a székesfőkáptalantól az iskola fennállásának első évtizedeiben nyújtott tekintélyes anyagi segítség csak átmeneti volt, a vármegyétől a hatva­nas években ismételten beígért részvállalás a fenntartási terhekben csak határozatokban nyilvánult meg, annak megvalósítására nem ke­rült sor. Az első állami hozájárulást Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter nyújtotta látogatása eredményeként azzal, hogy az állami költségvetés terhére 1884-től kezdődőleg évi 2000 frt államsegélyt utal­ványozott. Az alreáliskolának főreáliskolává fejlesztéséhez Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter 1907-ben 3000 aranykorona ál­lamsegélyt folyósított, s ez az állami hozzájárulás aztán arányosan emel­kedett a főreáliskolává fejlesztés folytán egyre növekedő terhekkel. A közoktatásügyi kormányzatnak ez megértő, egyben az iskola munkájának elismerését • is jelentő tekintélyes segítsége azonban csak átmenetileg segített át a jelen század első tizenöt évé­nek nehézségein Az államosítás ügyének megrekedésével az iskola- fenntartó várost az eddigi iskolai terheken felül még a telek vételárára és rendezésére felvett 200.000 aranykorona kölcsön kamatai is ter­helték. Pedig az akkori helyzet még nem is volt a legsúlyosabb. Közvetle­nül a világháború előtt, 1914-ben ugyanis a közoktatásügyi kormány­zat az iskola tanárainak (lakbér nélkül számított) személyi illetmé­nyeihez fizetéskiegészítő államsegély címen körülbelül az illetmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom