Emlékirat az esztergomi városi Szent Imre gimnázium védelmében (1942)

I A városi gimnázium(-reáliskola) alapításának, fejlődésének törté­nete. Az intézet pedagógiai munkássága, a felsőbb tanügyi hatósá­gok elismerése. A tanulólétszám hullámzása, emelkedése. Az újabb tervek : megszüntetés, áthelyezés, átszervezés. A reáliskola, mint iskolatípus, a XIX. század intézménye.1) De az 1849. előtt létesített reáliskolák (ilyen hazánkban a pozsonyi) lényege­sen különböztek az 1849. után alapítottaktól. Az előbbiek kimondottan alsófokú ipari vagy kereskedelmi szakiskolák voltak. 1849-ben azonban megjelent az akkori bécsi kormány reformtörvénye, az „Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen“, amely ezentúl az osztrák-magyar birodalom egész területén kötelező érvénnyel xíj szer­vezetet adott s új működési célt tűzött ki a középiskoláknak, így a ma­gyarországi középiskoláknak is. 2) Az Entwurf a 8 osztályú gimnázium mellett megszervezte a 6 osztályú reáliskolát. „Thun a reáliskolákból olyan magas színvonalú s a gimnáziumokkal teljesen egyenrangú inté­zeteket akart teremteni, ahol az általános műveltséget nem a klassziku­sokból, hanem a modern nemzetek nyelvéből és irodalmából s a speciá­lisan reális irányú tudományok részletesebb tárgyalásából lehet meg­szerezni.“ (Kőrösy.) A Thun-féle Organisations-Entwurf megjelenése után a polgári elemekből álló magyar városok sorra kértek engedélyt reáliskolák szer­vezésére. Pozsony után Pest, Buda, Kassa következtek. Ä sorban az ötödik Esztergom városa volt. Az esztergomi reáliskola Esztergom város „áldozatkészségének és művelődésszeretetének termő talajából" nőtt ki. A város 1854. máj. 1 2 1) A régebbi adatokra forrás : Dr. Kőrösy László : Az esztergomi alreáliskola története 1857—1887. — Esztergom, 1889. Az intézet 1888/89. évi értesítőjében. 2) Ez az új rendszer léptette életbe a tanári képesítés követelményét, a szak­tanítást, meg az érettségi vizsgálatot. Addig minden osztályban egy-egy tanár taní­totta az összes tárgyakat, most megszűnt az osztályrendszer és életbelépett a szak­rendszer. Kevesbedett a tanárok heti óraszáma, de ezzel együtt mélyült a szaktudás és emelkedett a tanítás színvonala. Ezentúl a középiskolában csak az taníthatott, aki három évig rendes hallgatója volt valamely egyelem filozófiai karának és állami tanárvizsgáló bizottság előtt számot adott tudásáról (Pintér Jenő). — Az Entwurf általában, eltekintve germanízáló törekvéseitől sok értékes újítást tartalmazott és mindmáig alapjává lett a hazai középiskolák további fejlődésének. (Somogyi József ; Hazánk közoktatásügye a második világháborúig.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom