Obermüller Ferenc: Emlékfüzet az esztergomi államilag segélyezett községi Szent Imre reáliskola fennállásának hetvenötéves jubilieumáról 1857-1932 (1932)

Bevezető rajzkiállít águnkhoz. — Megjelent az „Esztergom“ és „Esztergom és Vidéke“ c. helyi lapok 1931. évi június hó 5.-iki számában. — Az 1924—25. iskolai évvel kezdődően életbelépett új középiskolai tanterv a folyó 1931—32. tanévvel nyert elő­ször a Vili. osztállyal fokozatos befejezést. Ezen tanterv rajzi vonatkozásában főként azon tekintet­ben mutat előhaladást, hogy a reáliskolákban mint rendes tantárgy már az I. osztálytól (a régi tanterv szerint csak a III. osztálytól) kezdve jut heti 2 órában szerephez. Tanulmányi tekintetben lényegbevágóbb újítása az a törekvés, hogy a tanuló az emberi tevékenységnek mai hatalmas arányú előre­törésében ne csupán a benyomásszerzésre törekedjék, hanem a természetnek megfigyelésen alapuló megismerését, meg­értését, elemzését és egységben való látását megszerezze, sík, tér, forma és szín szerinti helyes észrevevését elsa­játítsa és azt a rajzi s festői kifejezés legegyszerűbb mód­szereivel megrögzíteni, ábrázolni képes legyen. Célkitűzésében az új tanterv két követelményt dombo­rít ki: a rajzolásnak közhasználati jelentőségét és az eszté­tikai vonatkozásokat. így azután tanítási anyaga is két fő­részre oszlik : szorosan vett rajzi részre és a műalkotások bemutatásával azok ismertetésére, — vagyis a legegyszerűbb rajzi kifejezési mód elsajátítására és az öntudatos műélve­zés elérésére kell törekednünk. A rajz oly egyetemes világ­nyelv, melyen mindenki beszélhet és melyet mindenki a leg­könnyebben ért meg. Mint kifejezési törekvés tökéletesebbé

Next

/
Oldalképek
Tartalom