Obermüller Ferenc: Emlékfüzet az esztergomi államilag segélyezett községi Szent Imre reáliskola fennállásának hetvenötéves jubilieumáról 1857-1932 (1932)

40

pedig félhasábon ismertette a készülő jubileumot. Június 16-iki számában három hasábos tudósítást közölt a jubileumi ünnepségről. A tudósítás bevezetőjében ezeket írta:

„Hetvenöt évvel ezelőtt Esztergom városa áldozatkészségéből nyílt meg a reáliskola. Hetvenöt év olyan idő, amely minden szónál, minden elismerésnél többet mond. A hetvenöt év azt jelenti, hogy a reáliskolának volt, van és lesz létjogosultsága, volt, van és lesz rendeltetése a város kulturális és művelődési életében. Megfelelt és bevált rendeltetésének, szükség van rá, olyan munkát végzett, amely maradandó, amelyet a mi esztergomi életünk megkívánt.

... Nemes munkát, dicséretre, megörökítésre érdemes munkát végezte« azok, akik az intézet élén állottak, akik az intézetet 75 éven keresztül istápolták, vezették és akik a 75 év növendékeit tanították. Ha valaki egyszer Esztergom nevelés- és iskolatörténetét megírja, az esztergomi reáliskola a legelsők között foglal helyet a munkában.

Szerényen, hivalkodás nélkül dolgozott 75 éven keresztül a reáliskola. Szerény volt mindig, szerény ma is, de annál gazdagabb eredményekben és erkölcsi javakban. Olyan szerény és csöndes volt mindig, küzködő, türelmes, sok bajjal és gonddal megbirkózó, mint maga a város is. Lobogott, mint a magyar boldogulás és kereste a megállapodást mindig. Dolgozott, fáradozott, hogy szépet, nemeset alkosson, hogy igazi esztergomi hajléka legyen az esztergomi tudásnak és műveltségnek. De vándorsorsra rendelte a sors, vándorolnia kellett, mint a magyar boldogulásnak: se itt, se ott nem lelte meg azt, ami rangot és méltóságot biztosít.

A reáliskola rangja és méltósága 75 éven keresztül, a mai napig mindig a munka, az önzetlen fáradozás, az emberfaragás művészete és a nemes becsületesség volt. Szerényen meghúzódni, bárhol, bármelyik ócska fedél alatt, csak helyet kapni, mert a tudomány a palotában is, a kunyhóban is, a szabad ég alatt is, lakoma vagy szárazkenyér mellett is tudomány. Nemzetinek, hazafiasnak, becsületesnék, erkölcsi igazságosnak lenni csak egyféleképen lehet, akár szegények, akár gazdagok vagyunk.

Ebben a szellemben folyt le hétfőn délelőtt az ősi vármegye székházában a reáliskola 75-ik évének jubileumi ünnepsége

Az ünnepség méltóságát, jelentőségét kifejezésre juttatta hogy Dr. Serédi ■Jusztínidn bíboros hercegprímás is megjelent a jubileumon ...“

Június 19-iki számában külön két hasábos cikkben számolt be a rajzkiállításről és a tornaünnepélyről. Az ügyesebb rajzolókat név szerint is felemlíti s megállapítja, hogy a rajzkiállítás általános elismerést aratott. Majd részletesen, szinte elragadtatással méltatja az intézetből kikerült festőművész, iparművész és mérnök — volt tanítványoknak külön termet betöltő alkotásait. Dicsérettel említi a tornaünnepély leírásában a szabadgyakorlatok fegyelmezettségét és a szertornászok ügyességét.

*

Köszönetnyilvánítás.

Jubileumi ünnepségünk krónikájának végén hálásan köszönjük meg a Bíboros-Hercegprímás Úr„Ő Eminenciájának, a Főispán Úr és a Tanker. Kir. Főigazgató Úr Öméltóságának, íz Érseki Főkáptalan méltóságos és főtisztelendő képviselőinek, valamint a Polgármester Úr őnagyságának, hogy ismételt magas megjelenésükkel az intézet munkássága iránti elismerésüknek kifejezést adni és ünnepségünk fényét ezzel emelni méltóztattak. Hálásan köszönjük a hadsereg, hatóságok, hivatalok, társintézetek és testületek képviselőinek, hogy jubileumi ünnepségünkön örömünkben osztozni szívesek voltak. Hálás köszö-