Obermüller Ferenc: Emlékfüzet az esztergomi államilag segélyezett községi Szent Imre reáliskola fennállásának hetvenötéves jubilieumáról 1857-1932 (1932)
22 precíz tudásról tettek tanúságot. Az eddig hallott összefoglalások között ez volt a tankerületben eddig a legderekasabb munka “ 31. (Kivonatok a tankor, kir. főigazgató úr hivatalos látogatása után tartott főigazgatói értekezletek jegyzőkönyveiből) a) Kivonat az 1925 évi március 6-án tartott főigazgatói értekezlet jegyzőkönyvéből. (226/1924—25. sz.) „Az őszi és tavaszi látogatások ebben az iskolai évben még bővebb alkalmat adtak az iskola belső életének megfigyelésére, mint az előző években. Láthattam az elhintett magvak kisarjadását A tanárok érdeklődése kartársaik munkája s a tanulók haladása iránt örvendetesen mélyült... Tapasztaltam a tanártestületnek belső harmóniáját, amely évről-évről örvendetesebb képet ölt, s reám nézve véghetetlenül megnyugtató, az iskolára hatalmasan fejlesztő... De látom a tanár- testület egységes szellemének, lelkiismeretes munkájának eredményét abban is, hogy az intézet tanulóifjúságának erkölcsi viselete valóban a legteljesebb elismerésre méltó. Nem a tanári szigorúságban keresem egyetlen okát, hanem a tanárok megértő viselkedésében tanítványaik iránt. Ezért telik benne örömem ... Ez alkalommal is dicsérettel emlékezik meg arról, hogy az intézet tanárai intencióit megértették, utasításait, tanácsait megfogadták s minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy tanításukat ehhez alkalmazzák... Az iskoia igazgatása mintaszerű, az iskola érdekét mindenben szem előtt tartja. Tapasztalatai alepján kimondhatja elnöklő főigazgató, hogy az igazgatóé és a tanári testületé az érdem, hogy az a szeretet, mellyel az esztergomi reáliskolába évekkel ezelőtt belépett, megokoltnak bizonyult Köszöni a testületnek munkásságát, hogy az iskolát ily szépen fejlesztették, öröme telik abban, hogy az avatag bérházban elhelyezett iskola fellendítését oly szeretettel karolták fel.“ b) Kivonat az 1927. évi március 26-án tartott főigazgatói értekezlet jegyzőkönyvéből. (219/1926—27. sz.) „Elnöklő főigazgató a következőkben mondja el észrevételeit: Mielőtt ezévi iskolai látogatásaim eredményéről beszámolnék, lelkem kívánságának teszek eleget, midőn kifejezésre juttatom, hogy ennek az intézetnek tanártestülete szerencsés összetételében, együttműködésének egymást kiegészítő és támogató összhangjában, kollegiális érzésének derűs hangulatában, az iskolai oktató és nevelő munka komolyságában : a legjobbak közül való egész tankerületemben. Az ódon kolostorépület iskolai helyiségei, ha kopottak is, ha szegényesnek látszok is, az otthonosság benyomását keltik az olyan szemlélőben, aki mindenben a lényeget keresi és az épület ornamentikáját meg tudja különböztetni az épületben dolgozók lelki berendezésének finomabb és sokkal értékesebb ékességeitől. Ez magyarázza meg, hogy miért jövök én ebbe az iskolába olyan igazi lelki örömmel.. . Eszembe juttatja ez az iskola azt a másikat, szintén kolostori épületben elhelyezettet, ahol sok-sok évvel ezelőtt tanári hivatásom mélységes átérzésével, ^a fiatal lélek lobogó lelkesedésével kezdettem meg életmunkámat. És eszembe juttatja azt is, hogy azóta sok cifra iskolapalotát láttam kívülről-belülről egyaránt, gazdagon felszereltet, a modern követel
