Gábris József: Emlékezés István bácsira azaz Majer Istvánra (1993)

összeállítani. Alig működön a városban jótékonysági egylet, melynek nem ő volt az elnöke. Itt kifejtett tevékenysége miatt is az idősek István bácsinak, a gyerekek "jó püspök bácsinak" nevezik. Mindezek mellett kiemelkedik azon tevékenysége, melyet az 1868-ban létrehozott Esztergomi Irodalmi Egylet létrejöttében és munkájának irányításában végzett, melynek elnöke is volt. Az egylet tagjai közé hívta "az érseki székhelyen lévő papságnak tudománykedvelő és a világ forgása iránt tájékozódást szerezni szerető részét és hasonló elszántsággal rendelkező világi férfiakat." Az egyletnek kettős célja volt. Az égető korkérdéseknek irodalmi úton való megvitatása. Az érdeklődőket e kérdéseket fejtegető írásokra buzdítani és ezeket terjeszteni.

Ennek elősegítésére "Korkérdések" címén tájékoztató füzetek kiadása. Hogy az egylet létrehozása és a kitűzött cél hasznos volt bizonyítja, hogy az egy esztendő alatt 12 írás született, melyeknek szerzői-meggyőződésüknek megfelelően - a kor közérdeklődésre érdemes kérdéseivel foglalkoztak. Közülük csupán néhányat említünk:

— Szellemi csaták

— A polgári házasság

— A divatos haladás és a munkásosztály korunkban

— Az egyházszabadság légkörében

— A divatos nevelés és következményei.

A másik feladat az ismeretterjesztő munka volt, mely a "Népiratok".segítségével ugyancsak írásban történt. A cél az volt, hogy itt "szívnemesítő és mulattatva oktató" olvasmányok jelenjenek meg, melyek - a műveltség gyarapítása mellett - felveszik a harcot a sajtónak az egyház tekintélyét is csorbító írásaival. A köznép számára készült írásokból ugyancsak néhányat említünk:

— A jó házigazda (elsőalkalommal már 1848-ban ismegjelent),

11