Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)

- 65 légium fellelhető vagyona tehát - többszöri átszervezés és költözködés után - rájuk szállt.

12.

Az új, a demokratikus értelmiség megteremtse a népi demokrácia forradalmi erőinek álláspontja volt, de a NÉKOSZ önállósága és demokratikus szervezete felkeltette a jelentkező szektáns irányzat ellenszenvét. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy nincs rá szükség. A kialakult légkörben, az elhangzott ítéletekben halálos sebet kapott a mozgalom. Az 1948-ban elhangzott kritika után egy esztendőig ugyan egzisztált, de intézményei fokozatosan szűntek meg - mint az esztergomi is. Ilyen körülmények között a III. közgyűlés - 1949. július 30-én - kimondta a szövetség feloszlatását, ezzel végleg pontot tett annak a folyamatnak a végére, mely hónapokkal ezelőtt megindult.

Egy ideig még sokan bíztak abban, hogy a NÉKOSZ nevelői kara, az igazi közösségben nevelődött kollégisták "az államosítás után tapasztalatukkal részt vehetnek az állami kollégiumok közösségének alakításában, de ez nem mindenütt valósulhatott meg, pedig a volt népi kollégisták többsége az új körülmények között is kitűnt elkötelezettségével, megőrizték hangadó, helyenként vezető szerepüket."

Esztergomban is a volt népi kollégisták maradtak az ifjúsági vezetők, az új kollégiumban és a területi ifjúsági szervezetben is ők képviselték a diákságot. Az alakulástól a feloszlatásig az alkotás vágya jellemezte az esztergomi Vak Bottyán Népi Kollégium tagjait, még akkor is, ha fiatalos lendülettel, élettapasztalat hiányában néha hibáztak. Munkájuk elismerése biztosította számukra a vezető szerepet mindaddig, míg be nem fejezték a városban tanulmányaikat.

1971. szeptember 18-án - az alakulás negyed- százados évfordulóján - találkozóra jöttek össze az egykori esztergomi kollégisták. Egy este kevésnek bizonyult arra, hogy számot adjanak egymásnak mindarról,