Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)
- 20 elfoglalva az egész épületrészt. Ide költözött családostól nevelőtanáruk - Tóth László - is. A lányok a fiúk eddigi helyére költöztek. A kétnemű kollégium központja továbbra is a Kossuth Lajos utca 65. szám alatti épület maradt. Itt működött a konyha, tehát a fiúk ide jártak étkezni. Saját szállásuk és az étkező között sorban, mozgalmi dalokat énekelve tették meg az utat. Az új helyen - a város központjában - büszkén helyezték el a kollégium tábláját a volt kávéház főbejárata fölött. Bejáratuk a Vörösmarty utca 2. szám alatti kapun volt. Az itteni elhelyezés jóval tágasabbnak bizonyult, és a központi hely némi rangot is biztosított a kollégiumnak. A tél beállta előtt azonban kiderült, hogy ezen épület nem felel meg a célnak, elsősorban azért, mert rosszak voltak az ablakok, az ajtók, a javításhoz szükséges pénz most sem állott rendelkezésre. Azok a fiatalok, akik igen sokat tettek a fiatal népi demokráciáért, alig leltek végleges otthonra, ugyanakkor az államosított volt egyházi inter- nátusokban üres épületrészek voltak. Ezek az épületek azonban akkor még az államosítások ellenére sem őket várták. Ez a tény is arra enged következtetni, hogy a népi kollégiumi mozgalmat a sok barát ellenére még sokan idegennek, talán túlságosan forradalminak tartották, és mint ilyet, esetleg vés70'" ek. Különös, hogy az államosított épületek szétosztásába nem kapcsolták be a népi kollégiumot a városban, pedig ez ekkor már könnyen megoldható lett volna. Lehet, hogy politikai nézetkülönbségeken túl ehhez személyi kérdések, esetleg ellentétek is hozzájárultak, de mindez a lényegen nem változtat. Sok kilincselés után végre a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 194B. október 20-án kelt intézkedésével az államosított Ferences Internátus - akkori állami kollégium - épületében egy nagyobb termet bocsátott a fiúk rendelkezésére a tanév időtartamára. A beköltözés azonnal megtörtént, de az első este
