Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)

- 12 VACUM, a nyergesújfalui Eternit, a tokodi és a dorogi bányák. A községek között első helyen van Bajét, Sárisáp, Piszke, Lábatlan és Dömös. Jelentős támogatás az esztergomi Alerdész Szakiskola tanulói 26 köbméter tűzifája, melyet a tanulók termeltek ki."

Megállapítja továbbá a lap, hogy a szervezőmunka nehéz volt, de siker koronázta,

"mert a társadalom megértette a célnak szükségességét és segített. A támogatást nemcsak a kedvezményesen tanuló gyerekek hálálják meg majdan, hanem az egész nemzet, melynek fejlődésében a népi kollégiumok felállítása új határkövet jelent/'

A lapnak ez a száma azt is jelenti, hogy a kollégium november 1-én nyílik meg, melyben 36 fiatal nyer elhelyezést. Az újság szerint az épületet annyira sikerült rendbehozni, hogy az indulásnál a célnak megfelel, habár a berendezést szegényesnek tartja, de kezdetként így is elfogadható.

A szervezés, az előkészületek eredménnyel jártak, végre megnyithatta kapuit a fiatal demokrácia új intézménye, melyre nem 1-én - mint azt előzőén a sajtó tudni vélte -, hanem 3-án került sor a Kossuth Lajos utca 65. szám alatt lévő - már előzőleg említett - épületben. A lányok az igazgató lakásában - Kossuth Lajos u. 51. - kaptak ideiglenesen helyet. Igazgatója Fazzi Hugó, gondnoka Szendrő Mihály lett. Az első napokban 16 fiatal foglalta el helyét az új otthonban, de ez a létszám pár nap múlva 36-ra emelkedett.

3.

A munkás-paraszt fiataloknak otthont nyújtó földszintes ódon épület három osztályterem nagyságú helyiségből, konyhából, udvarra nyíló nevelői szobából, hivatalsegédi lakásból állott: Fürdőszoba nem volt, vízcsap is csak a szűk udvaron, ahonnan vödörben, mosdótálban vitték a kollégisták a lakótermekbe a vizet. A felszerelés is szegényes. Rossz állapotban