Gábris József: Emlékek és tanulságok. Az esztergomi népi kollégium története - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 7. (1986)
- a - olvashatjuk a továbbiakban. A szervező bizottság felhívásában a demokratikus nevelés szükségességét, támogatásának fontosságát hangoztatja anélkül, hogy ennek tartalmát pontosabban meghatározta volna. Ez akkor egyéb területeken sem történt meg egyértelműen, mert az újat, a demokratikusát sokféleképpen értelmezte a magyar társadalom. Egyben azonban a többség egyetértett konkrét megfogalmazás nélkül is. Elvetni a reakciós régit, olyan újat keresni, mely szabadabb légkört biztosít az ország dolgozó polgárai számára, mely biztosítja a tömegek felemelkedését. A szervező bizottság tagjait is ez az elv, ez a szándék vezérelte, amikor a megyében élére álltak a kollégium létrehozását szorgalmazó mozgalomnak. Szeptember 17-én a megye tanfelügyelője levelet intéz valamennyi népiskola igazgatójához. Felkéri az iskola vezetőjét, hogy "a folyó, esetleg a jövő hét egy délutánján az iskola összes tanerőinek és növendékeinek bevonásával rendezzen a kollégium javára élelemgyűjtő délutánt. A gyűjtést megelőző tanítási napon minden tanerő ismertesse osztályában a megindítandó gyűjtés célját, és mutasson rá arra, hogy a minél teljesebb eredmény a nincstelen, támogatás hiányában elkallódásra ítélt magyar népi szellemi értékek megmentésének célját szolgálja. Szeptember 22-én a helyi lap megelégedéssel jelenti, hogy a kollégium "a társadalom szívügyévé vált". Az alispáni hivatalban készült riportban számol be a cikk írója a gyűjtés eredményéről, a hivatalban tapasztalt ügybuzgóságról. "Már az első napon 600 forint jött. Az önkormányzatok jelentéseit is hozza a posta. Kocs község elöljárósága azt írja, hogy a kollégium támogatására 600 forintot irányzott elő költségvetésében. Ezen összeget a pártok vezetőivel történt megállapodás értelmében természetbeli adományokkal is ki akarja egészíteni. Sajna, Epöl, Tát, Mogyorósbánya 150-250 forinttal járul hozzá a kollégium fenntartásához"
