Némethy Lajos: Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben (1896)
27 lalja magában. Voltaképen pedig nem más mint az esztergomi fóesperesség, vagy mint régente nevezték a sz. György vértanúról czimzett zöldmezei prépostság föesperesi területe, a mai főszékesegyházi fóesperesség területének egy része. A sz. Györgyről czimzett fóesperesség hajdan Eszter- gomvármegyének csupán a dunáninneni részét foglalta magában, ezt bizonyítja a pápai dézsmaszedöknek 1332 —1337. között készült feljegyzése, melyben e plébániák fordulnak elő: Bucs, ma Mocs fiókja, Esztergom, Kákád, ma Párkány, Kéménd (Quemen), Kéty (Chegi) ma Bartnak fiókja, Köbölkút (Bultuc), Kőhíd-Gyarmat (Annát és Armati), Magyar- Szol gyén, Muzsla (Musla), Nana (Vana) ma Párkány fiókja. Német-Szölgyén (Segimen) ma Szölgyén fiókja.1 összesen 11 plébánia. Az Esztergommegye dunántúli része a veszprémi püspökséghez tartozott. A Pázmány-féle lajstrom 1397-böl a székesegyházi főesperességböl 39 plébániát sorol fel: Barth, Been, Ebed, Kákád, Keet, Kéménd, Kis- Tata, Köbölkút, Kuraly, Kürt, Libád, Musla, Magyar-Szölgyén, Német-Szőgény, Nana, Nova civitus sub Castro Strigon. Öly- ved, Páld, Strigoniumban: sz. Miklós, sz. Lörincz, sz. Kereszt, sz. Péter és sz. Mária Magdolna,2 Mindezek Esztergom kivételével a vármegye dunáninneni részén. Az esztergomi föesperességnek 1560-ben készült regesz- tuma, melyet már bemutattunk,3 szintén csupa esztergom- vármegyei helységet sorol fel mint lelkészi állomást. Összesen 14-et. Az 1630-ban október hó 4- és 5-én Nagyszombatban Pázmány Péter által tartott zsinatra egybehívott plébánosok között már ott találjuk Esztergomvármegyének dunántúli részeiből a lelkészeket. Ott voltak: a muzslai plébánoson kivül, a kőhidgyarmati, magyar-ujfalusi (Nyerges- ujfalu), kéméndi, libádi, páldi (Páld, Hontmegye), kistróczi, 1 Mon. Vat. S. I. T. I. 231, 232. Ortvay, Magy. Örsz. Egyházi földleírása a XIV. század elején. I. fele 5* 2 Péterffy, Concilia II. 269. 3 Lásd a jegyzetet a 3-ik lapon.
