Némethy Lajos: Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben (1896)
/ 3<SS6 Helischer József Városi Könyvtár Esztergom Kollonics Lipót esztergomi érsek parancsára, Balassa Pál érseki egyetemes helynök intézkedéséből Jezerniczky Ferencz János, az Üdvözítőről nevezett lekéri apát, szent- györgyi prépost és főszékesegyházi föesperes teljesítette eme oly érdekes vizsgálatot,1 melyet Esztergom város és megye történetírói eddig még nem ismertek és nem használtak fel,2 mely pedig felette becses azért, mert a töröknek e vidékről történt elűzése után az első, és oly adatokat foglal magában, melyek részint még a török időben létezett állapotokat3 tüntetik fel, részint pedig az első kezdet nehézségeivel történt küzdelmeket mutatják be. Most, midőn a millenáris ünnepélyek alkalmából szorgalmasabban mint egyébkor, kutatjuk hazánk múltját, intézményeinek fejlődése történetét, gazdag kincses bányát találhatunk e forrásmunkában ; azért azt hiszem, hasznos szolgálatot cselekszem vele, midőn azt jegyzeteimmel ellátva közkincscsé teszem. 1 A primási levéltárban e visitatió jegyzőkönyve nincs meg. A főegyházmegyei könyvtár példányát valaki kivette s többé vissza nem adta. Közlöm tehát ama másolat után, melyet Palkovics György készitett. Topogr. III. 2 így például Villányi Szaniszló, »Három évtized Esztergom-megye és város múltjából« (1684—1714.) czimű művében, az ép annak keretébe eső eme visitatiót fel nem használta. 3 A török időből csak egy visitatió-féle maradt reánk ily czimmel »Regestum ecclesiarum in comitatu Strigoniensi existentium per Archi-Diaco- num Cathedralem factum circa a. 1560.« Ennek felette gyér feljegyzéseiből azt a megdöbbentő adatot meríthetjük, hogy a megye egy része a török kezében lévén, a másik még el nem foglalt részben 14 község közül csak kettőben, Szölgyénben és Ölveden volt lelkész, a többi lelkészségek üresedésben voltak, vagy pedig elhagyatva elpusztultak. Üresedésben volt: Kuraly, Been, Kéménd, Gyarmath, Muzsla, Köbölkút. Elhagyatott és elpusztult: Kéty, Libád, Barth, Ebed, Béla, Kákád. 1*
