Némethy Lajos: Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben (1896)

17 Simon és Juda tiszteletére van szentelve. Követelése van 50 írt, sem vagyona, sem jövedelme. A plébános jövedelme fél szapu és 25 dénár. Az iskolamester Palánkai Mátyás, egyszersmind egyházfi, 35 éves. Járandósága 8 frt, és ép annyi szapu. Vetésre négy szapu és mező. Az esztergomi érsek birtokában van. Lélekszám 50. Mind katholikusok. A tizenhatod a plébánost illeti. BAJNA. Temploma a falu közepén, tágas, megújított állapot­ban van. Azt szent Adalbert tiszteletére, valamely magyar király épitteté.1 Az oltáriszentség számára a falában fül­kével bir. Van anyakönyve. Nincs vagyona, sem jövedelme. E helynek plébánosa nagy tiszteletű SZÖRÉNYI LÁSZLÓ,2 2g éves, itt három év óta. Beszél magyarul, tótul, néme­tül és olaszul, prédikál magyarul. Habár fiatal, jó és példás életű. Házanként egy szapuja és 50 dénárja van, a zsellé­rektől pedig egy véka és 12 dénár. Veteményben 7 szapu őszi, 2 szapu tavaszi, rét, három kocsira való szénával és elegendő fa. A mester Kossá Mihály. Jövedelme a teljes sessiók után fél szapu, 12 forint, és 3 szapu veteményben. Az egyházfi a terhek alól fel van mentve. A föld és falu teljesen Sándor Melchior birtokában van, aki kilenczedet szed, a tizedet O Felsége számára a budai kamarának, a tizenhatodot a plébánosnak adja. A szöllőket most kezdik művelni. A lélekszám 200 katholikus. 5 fiókkal bir. Totának hazájában bírt fővárát Bajótnak hívták, Benedek egyik várát kedvéért szintén Bajóthnak nevezte el és ott kellemes tartózkodási helyet alkotott. Az esztergom-vidéki rég. és tört. társ. első évkönyve. 31. Bajóthról bőveb­ben lásd : Magy. Encyclop. V. 324. 1 Ezt igazolva nem találtam, azonban a templom góth stylje után ítélve annak építése idejét a XV. századra tehetjük. Nem áll »A bajna-biai uradalom« czimü ismertetés ama állítása, hogy a templomot 1079-ben épí­tették, mert a templom stylje nem tanúskodik ama idő mellett. A pápai 1332. évbeli tizedlajstromban még nem fordul elő, mint önálló plébánia, de az okmányokban a községről már a XIII. században történik említés. Foglalko­zik vele a Magy. Encyclopedia X. 258. 2 Életrajza: Ser. Par. 973. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom