Walter Gyula: Dr. Zádori János élete (1888)

Dr. Zádori János.

49

a jogok egyensúlya, az elemek különböző nehézkedése szerint romhalmaz támad belőle... Mi a hazában megünnepelni készülünk a magyar haza ezredéves fönnállását s jeges szivü ellenségeink halotti tort készülnek tartani a nemzet felett. Mily visszás dolog lenne most a jogok sértegetése által fel vagdalni ama kötelékeket, melyek annyi kath. szivet kötnek a hazához.“1 A magvas beszéd nagy hatást keltett és jelentékenyen emelte Zádori azon irói tekintélyét és hírnevét, melynek akkor már országszerte örvendett és a melyet fáradhatlan munkássága által mindinkább kiérdemelni ügyekezett. j

Mondhatni valóbam, Vogy tevékenysége nem ismert pihenést, é JfjtQfh irt. Mindig dolgozott. Hanem irt eredeti munkát, fordított. Tudta ő, hogy az irodalom komply érdekeit szolgálni nem haszontalan fáradtság, hanem oly tevékenység, mely által csak használni hehet a hazának. A következő néhány éven át mégis ritkábban lépett fel önálló munkával. A 70-es évek elejéről u. i. csak három kisebb müve ismeretes. Az egyik a „Kihoz menjünk“ czimü kis munka, melyet Stolz Albán után magyarított. A második az általánosan ismert „Földünk helyzete a min- denségbenZ A harmadik „Egyptom“ czimü utivázlata, melyben ez érdekes ors-zá^ot a legújabb kútfők nyomán ismerteti. • s

Ha azonban a megelőző évtized oíy nagy termékenysége után négy év alatt csak három önálló munkát adott Zádori, nem szabad legkevésbé sem gondolnunk, hogy talán „babérain“ nyugodott és pihentette tollát. Nem! Hogyan is lankadhatott volna? Hiszen egyrészről ellenállhatlan vonzalommal viseltetett az irodalmi tevékenység iránt, másrészről pedig nem hiányzott nála a veleszületett hajlam leghatha.

1 Egyh. beszéd, melyet sz. István ap. magyar király ünnepén mondott Zádori János. Pest. 1869. *3' lap4