Weisz Márton: Besze János életrajza (1936)
256 WEISZ MÁRTON vágyó csapatok közé lelketlen izgatok fészkelték be magukat. Ugyanis a bécsi kormány még a Metternich-iskola nyomán úgy akarta a rebellis magyarokat ráncbaszedni, hogy a határszéleken a nemzetiségeket lázította fel s eléggé nagy sikerrel; az ország belsejében pedig aknamunkát indított a frissen megalakult nemzetőrségek szétzüllesztésére. Előbb szociálista ízű agitátorokkal próbálkozott, de mikor ezzel kudarcot vallott, akkor a zsidók ellen kezdték lázítani a népet, hogy zavargások keletkezzenek s ezzel szétbomlasszák a nemzetőrség eddigi zárt sorait s okot szolgáltassanak a bécsi udvarnak a fegyveres beavatkozásra. Sajnos, ezen a téren sikeres és szomorú eredményeket értek el. A régi szólamok, amelyek azonban mindig újak — meghallgatásra találtak. Ki az oka Magyarország évszázados nyomorúságának? «A zsidó!» Ki miatt éheznek és járnak rongyokban a gyermekeink? «A zsidók miatt!» Mi itt a teendő? «Üsd a zsidót!» S e varázslatos jelszó megtette hatását szerte az országban. Vágújhelyen 600 zsidó házát csaknem földig lerombolta a felizgatott tömeg. Pozsonyban az üzleteket fosztották ki és megöltek több zsidót. Székesfehérvárott, Szombathelyen és Szereden számos ártatlan hittestvérünk lelte halálát a lelketlen izgatás nyomán. Esztergomba is eljutottak a bécsi udvar bérencei. Már napok óta készülődés, titkos jelek, üzenetváltások és forróhangú népgyűlések voltak a városban. A pogromokat megelőző szokásos tünetek észlelhetők. Egy üzletet már fényes nappal kifosztottak.