Zolnay László: Az esztergomi várpalota építéstörténetének újabb adataira akadt Várnai Dezső építészmérnök - kézirat (195?)

tudós már mintegy 15 éve tudj*: Szent István születése időpontjánál körülbelül kétszáz évvel kérőibb az az építmény, amelyet születése helyéül mu*

tatgatnak.

Lássuk hát: mik Várnai mérnök redményei.

A szaktudós alaposságával Várnai mérnök az esztergomi Várpalota, Vármúzeum falain 74 darab, 29 ponton elhelyezett kcfaragójelet talált meg. A kő- í'aragójelek általában 1-2-szer ismétlődnek, csak egyetlen Jel van, amelyet 11 helyen talált meg az épitészett-rténész.

A tatárjárás előtti, koraközépkori esztergomi magyar királyi palota épi- téstörténete tekintetében Várnai Dezső három periódust, három épitósi korszakot különböztet meg: a fennmaradt palota egyik épitési szakasza szerinte 1107 előtt készült el. /1187-ben az esztergomi Várhegyet súlyos tűzvész sújtotta./ Várnai helyt ad annak a fe lfogásnak, hogy ez az épületrész, e- rős bizánci-görögös határ alatt keletkezhetett. /III. Béla király^ mint tudjuk, a bizánci trón várományosának neveltek, - mielőtt magyar király lett.Bizánci-görög kapcsolatai magyar királyságára is Jellemzőek./ Várnai görög Írásjeleket vél felismerni azokon a köveken, amelyek már átélhették az 1187 évi esztergomi tűzvészt.

Az építkezés második korszaka Várnai - művészettörténetünkre meglepően pozitív adatai szerint x az 1187 utáni időre, arra a korra esnek, amikor III. Béla Franciaországból hoz magának feleséget.

Amíg az első szakasz építésze bizánci, görög betűket alkalmaz kőfaragójelként, 1187 után francia épitőmühely dolgozik itt p ennek munkáját folytatja, III. Béla holta után, 12jO táján az a francia épitőmühely, illetve kőművespáholy, amely II. Endre korára befejezi a királyi palotához csatlakozó királyi házikápolna építését. A romjaiból rekonstruált házikápolna 12^0-1230 körül működő francia építőmesterei , illotve a vezető építőmester kőfaragój le: az ötágú csillag 48 kövön Jelenik meg a Királyi ká