Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)
-68kevésbé díszes ötvöemunkájú serleg Corvin Jánosé volt, aki azt alkalmasint atyjától örökölte. 22. / Suki Benedek kelyhe. A Kincstár legszebb, gótikus magyar kelyhe. Aranyozott ezüst, gazdag architektúrával és figurális díszítéssel, sodrony zománccal és medalionokkal. Erdélyi munka az 1440-es évekből. A gyulafehérvári székesegyházból a XVI.században került Esztergomba. Nevezetessége az, hogy művésze az ötvösség akkori technikájának minden eljárást alkalmazta ezen a műtárgyon. 23. / Szécsi Dénes esztergomi érsek kelyhe. Aranyozott ezüstből készült magyarországi munka, 14-50-1460 körül. 24. / Mátyás király Útmutatója. Aranyozott ezüstből készült, gazdag díszítésű gótikus monstrancia. Talpát 1634-ben -Pázmány Pé - tér újittatta meg. Prokopp Gyula kutatónk levéltári adatokból , újabban állapította meg azt, hogy az urmutató felső részét Má ▼ tyás király készíttette. 57. / Oláh Miklós pásztrobotja. Drágakövekkel díszített aranyo - zott ezüst pásztorbot. Magyar ötvösmü, 1560. körül. 58. / Estei Hyppolit apostoli keresztje. Nyele nélkül 52 cm. magas. Aranyozott ezüst, háromkarélyos szárvégekkel. Francesco Francia, bolognai festő és ötvös müve, a XV. század végéről.Alkalmasint Estei Hyppolit ajándékaként került a Kincstárba. 14-0./ Anjou-kárpit. XIV. századi velencei bársonyon selyem-, e- züst és aranyszálas himzés, Krisztus feltámadásának jelenetével. Felső szélén az Anjou-cimer részei: kettős kereszt és liliom motívumával. Talán Mária királynő ajándéka volt a göncruszkai pálosoknak. 1941-ben Lépőid kanonok ajándékozta a Kincstárnak.