Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár

Ismeretes, hogy Budán, a török hódításakor megsemmisült a királyi levéltár, a királyi könyvtár s a királyi kincstár - nak értékeit részben Nyugatra vitte Mária királyné, részben , a koronázási jelvények kivételével, elkallódtak azok. A mohácsi vész idején az esztergomi érsekség kincstára, bízvást goa- dolhatjuk, vetekedhetett a budai JageHókéval. Nem véletlen , hogy Corvin János Bakócznak elzálogosítja a Mátyás-kálváriát, s az sem, hogy 1506-ban Bakócz Tamás II. Ulászló királytól, a- lig párezer aranyért zálogbirtokul megkapja Esztergom - ekkor már csak nevében - szabad királyi városát. 1521-ben, alighogy Bakócz Tamás meghal, II. Lajos már Esztergomban terem s nyomban lefoglalja Bakócz magánkincstárát. Ha a budai királyi és az esztergomi érseki kincstár sorsát, a mohácsi csatavesztés utáni időben összehasonlitjuk, az esztergomi kincstár sorsát kell szerencsésebbnek tartanunk. A mohácsi csatavesztés után, annak hírére a budai udvar esze nélkül menekült. Esztergomban éveken át módszeresen készült az érsek s a káptalan arra, - hogy, ha minden kötél szakad, - végveszély esetén kiürítik az esztergomi várat s a Felvidékre menekülnek. A módszeres kiü - ritésre 1528-ban sor is került s ennek köszönhetjük azt, hogy - ha sok veszteséggel is, de nagyon sok műkincs, — a levéltárak, a főszékesegyházi könyvtár s a kincstár jelentős része megmenekült. A budai királyi gyűjteményekkel való egybevetés meg is határozza az esztergomi Főzsékesegyházi Kincstár kö -