Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-55siremlékét, Zala György hatalmas alkotását helyezték el. A kápolna közepét a XV. századi felsömagyarországi faszobrászatnak egyik kimagasló remekműve, a Garamszentbenedeki Urkoporsó foglalja el. A kerekeken guritható, gótikus kápolnát utánzó hatalmas architektúrát az apostolok állóalakjai, a sirládát a Kál - vária jelenetei díszítik. Az Urkoporsó, Jézusnak a húsvéti ünnepkör alkalmával használt jelképes koporsója , illetve sirká- polnája, nem csak a magyar szobrászattörténet unikuma, hanem európai relációban is ritkaság. A XV. század végén ismeretlen felvidéki mester faragta a garamszentbenedeki bencés apátság s annak díszes temploma számára. Az áttört gótikus sirkápolnában Krisztus szoboralakjét helyezték el. /A szoboralak az átszállításkor, a múlt század hetvenes éveiben vagy Garamszentbenedeken maradt, vagy elkallódott./A kápolna baldahinját az apostolok a- lakjai tartják. Közülük csupán kettőnek az alakja /a szentség - tartó mellett állóké/ új. A tiz régi apostol alak s a koporsó - nak ládáján elhelyezett dombormüvek későgotikus kibontakozásé - nak teljében mutatják be a XV. század magyar szobrászmüvészeté- nek erejét. Az apostol-arcok kemény, néha a groteczkségig menő aszketizmusától az első emberpár kiüzetési jelenetének lágy lírájáig, az emberábrázolás hatalmas skáláját szólaltatja meg az ismeretlen felvidéki mester. A siratóasszonyok bájában felső - magyarországi polgárasszonyok bája elevenedik meg. Krisztus - nak a koporsóját - Mátyás király fekete seregének páncéljában - őrzik a római katonák. A Szent sirt körülvevők sorában meg - jelenik népünk nagy ellensége, a turbános török alakja is. Az emberi sors keresztény misztikája, a bűnbeeséstől Jézus halá —