Zolnay László: Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával (1960)

-33cifra nyomorúságát. Elég, ha Vitéz Idejéből Regiomontanust 1 - dézzük, aki az érsek vendégeként hosszasan dolgozott Eszter — gomban, azokon a naptárazárnitásokon, amelyeket több, mint egy évszázaddal tett közkinccsé a tudomány. Hyppolit környezetével került Magyarországra az érsek titkára, Lodovico Ariosto, az i- tálial reneszánsz költészet fejedelme. Bakócz udvarának műveltségét jól mutatja az, hogy titkára, Lázár diák volt az első, a- ki - már a modem térképészet elveinek ismeretében - papírra vetette Magyarország első térképét.

Amikor Bakócz, - "az ország igazi királya" - 1521-ben az esztergomi vár Fehértomyában /ma úgynevezett Lipótbástya/ be - húnyta szemét, II. Lajos király, a török elleni hadjárat számára lefoglalta az érseki kincstárat. Pár nappal utóbb Buda zsibvásárén kerültek kátya-vetyére Bakócz műkincsei.

1526-ban Szálkái László érsek, - csakúgy, mint tatárjáráskor! előde, - a moháosi csatamezőn vesztette életét. Vele hullott el az érseki bandérium szine-virága. 1526. őszén, pár héttel a csatavesztés után, török portyázók dúlták végig a Dunántúlt. Or- b&ncius András esztergomi várkapitány javában fosztogatta a Budáról Bécsbe menekülő Mária özvegy királyné dunai gályáit akkor, amikor hire kél Dobozi Mihály s a Gerecse hegységbe menekült magyarok pusztamarót! tragédiájának. /A Dobozi-dráma színhelye nem Pilismarót, hanem Pusztamarót volt./ Kisvártatva a török dúlók is megjelentek Esztergom falai alatt. Orbancius a vár feladását la - tolgatta, de egy egyszerű vérkatona, Nagy Máté, az esztergomi káptalan gyalogos hadnagya, az őrség élére állt s elkergette mind az áruló várparancsnokot, mindpedig a török támadókat. Nagy Máté - nak ez a - hadtörténeti irodalmunkban sehol sem méltatott - hő-