Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
De ez események, ez aggodalmak, úgy mint a borult ég könnyei a természet ölén uj életet keltenek, az utódok előtt uj erőforrásává is váltak azon törekvésben, hogy: az elődök művét kitartás és óvatossággal ápolják, és tovább fejleszszék. Megemlittetett már e fejezet előzményeiben Nitter Ferencz alapitó részvényes, hosszas éveken át igazgató, legutóbb pedig felügyelő-bizottsági elnök elhunyta. Ezen jeles férfiút nemsokára követte idősb Kakass Ferencz szintén alapitó részvényes és 1851. ápril 10-ike óta pénztárnok, ki 80 éves koránál fogva nyugdíjellátásért folyamodván, miután e kérése az 1887. évi márcz. 15-én tartott közgyűlésben sikeresittetett, s ez alkalommal egyúttal érdemei elismeréséül a választmány örökös tiszteletbeli tagjává neveztetett volna ki, — rövid időre a bizalom és elösmerés jeleinek ilyetén nyilvánulása után elhunyt. Imént nevezett pénztárnok nyugdíjba lépése ismét alkalmat adott a társulat kebelében alkalmazott egyé- nek szolgálatainak méltánylására, mely azon intézkedésben nyert kifejezést, hogy a tisztviselői állomásoknál bekövetkezett üresedésnél a fokozatos előléptetés rendszere követtetett, melynek alapján Sztojanovics Miklós I. könyvvezető saját kórtéré a pénztárba helyeztetett át, — Bleszl Ferencz I. könyvvezetővé, Kartaly István segédtiszt II. könyvvezetővé és Rudolf István gyakornok segédtisztté, léptettek elő. Még egy év sem telt le e változások után, már ismét rést ütött a halál, a tisztikar létszámában, kiragadván annak köréből a férfikor küszöbén álló Sztojá™-----------------------------------------------------------------------------------——— Idősb Kakass Ferencz elhunyta. Fokozatos előléptetések a tisztikarban Sztojanovics Miklós halála. a* 215
