Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
*3 illetőleg’ azon egyén megválasztásában fog összpontosulni, ki eddig úgyszólván minden közgyűlést oly tapintatosan vezetett, és ki a társulat iránti ragaszkodásának, az ügymenet benső ismeretének annyi jelét adá. És hogy a részvényesek egyhangú lelkesedéssel Héya Imre kir. tanácsost elnökké tényleg meg választék, ez egyenlően a megválasztott elnök érdemeinek valamint a választók helyes érzékének legszebb bizonyitéka. A beadott számadások 2370 frt tiszta hasznot mutattak, melynek hova forditása iránt akkor kivánnak a részvényesek intézkedni, ha e számadások vizsgálatára kiküldött tagok jelentésöket beadták. E gyűlés foglalkozott először az absolut kormány idejében Magyarországba átplántált bélyegügygyel. Heya Imre elnökké választása. Bélyegilleték behozatala. A takarékpénztárak ez időben a nagyközönség előtt humanistikus intézmények gyanánt szerepeltek, és kezdetben ez irány képezi alakulásuk alapját; ebből kiindulva az akkor már létezett pesti és budai takarék- pénztárak a bélyegdijak alóli felmentésért folyamodtak. Példájokat az esztergomi takarékpénztár is követte, beadván az akkori es. kir. ministeriumhoz egy kérvényt, melynek sikertelensége később be is jelentetett. A társulat által bérben birt helyiségekre nézve történt béremelés folytán egy alkalmas ház szerzése újból elhatároztatott és ilyennek kiszemelését a közgyűlés a választmányra bizta. A zárszámadások jóváhagyása a közgyűlés ügyköréhez tartozván, miután azok megvizsgálása a rendszerinti közgyűlés határnapjáig meg nem történt — Házszerzés iránti határozat. sS 45
