Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)

Nemesi b i r- to kra hitele­zés, és jobbá­gyoknak adandó hitel engedélyezése, valamint a jobbágyoknak nyújtandó személyi hitel kérdése. Mindkét javaslat azonban nem mutatkozván az ily kölcsönök eléggé biztosítottaknak, — elejtetett. Ugyanekkor elhatároztatott a társulat czégének a váltótörvényszéknél bejegyzése; egyúttal tudomásul vette a közgyűlés a választmány azon intézkedését, mely szerint az 1847. szeptember 28-án kelt szerződés szerint a társulatnak üzleti czéljaira a Leipolder-féle nagypiaczi ház földszintjén egy boltot, három szobát, konyhát, kamrát és fának tartására szükséges pinczét Üzleti újabb helyiség bérlete. évi 400 bécsi értékű forint (váltó forint) bérért 1851. évi Szt.-György napjáig kibérelt, és hogy üzleti helyiségeit már 1847. évi Szt.-Mihály napjától ott berendezendi. Harmadik üzletévröl közgyűlés Az üzlet harmadik évéről az 1848. február 24. tartott közgyűlésben tárgyalt jelentés számol be; és ez annyira leköti a figyelmet, hogy lehetetlen arról bővebben nem nyilatkozni. E gyűlést vezető alelnök Héya Imre megnyitó beszédjében annyira kidomboritvák azon elvek, melyek a bizalomra épített takarékpénztárak fenállásának, fejlődésének és közhasznú működésének alapfeltételeit képezik, hogy e beszédben nem az alkalmi szónoklatot, hanem a takarékpénztár ügyeivel behatóan foglalkozó és kötelmei tudatával bíró elnöknek és társulatunk iránti meleg érdeklődéssel viseltető férfiú meggyőződé­seiből eredt intelmeket lehet keresnünk. Az elnök utal az elmúlt években elért kedvező So-----------------------------------------------------------------------------öS 32 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom