Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
Még* érdekesebb a nyomtatott első alapszabálypéldányok első lapjának belől dalán olvasható idézet XVI. Gergely pápa nyilatkozatából, mely következőleg* hangzik: „Koránt sem kell ezen egyletekben csupán a belőlök eredő anyagi hasznot tekinteni, hanem szemügyre szükség venni leginkább azokat, melyek vallásosság és erlcölcsiségre h áram landanak. A nép nem vesztegetvén többé pénzét vásár és ünnepeken játék és ivásra, kellőbben fogja e napokat megszentelni; a gyermekek jó példát nyerendenek szüleiktől, a becsületes mester-ember nem lesz segedelem nélkül a nyomor napjaiban ; a bűnesetek száma kevesedni fog, mert az éhség és nyomor visz számtalant a kihágásra. Isten, ki maga a szeretet áldásával kisérendi ezen szent intézetet, és ő, a minden jónak kútfeje, a legjobb eredményeket eszközlendi áltatok. X VI. Gergely Piipii „Annaire de l’economie politique Paris 1844“ Ez idézet nemcsak arra vall, hogy az alapitók, önalkotta intézményük feletti megnyugvást legfőbb tekintélyek bírálatában keresték és hogy e bírálattal társulatunk iránti bizalmat másoknál is ébreszteni óhajtották, hanem a kath. egyház feje iránti tiszteletűk jelén kivül az alapitók azon meggyőződésére is mutat, hogy a takarékpénztár létesitése által a társadalomnak erkölcsi hasznos szolgálatot véltek tenni. Ezen alapvető intézkedések után már 1844. decz. 14-én Héya Imre királyi tanácsos elnöklete alatt ismét tartatván közgyűlés, ebben kimondatott, hogy: a szervezet költségei az aláirt részvénytőke csonk itatlanul hagyásával a részvényesek által részvényeik arányában fedeztessenek. 12 — Szervezés költségei.
