Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)

E felszólalásokat s a bankügy kérdését Magyar- ország gazdasági viszonyainak hatalmasabb fejlődése, különösen pedig az 1869-iki válság hozták csak felszínre.

Általában azon panasz hangzott, hogy: a kizárólagos jegykibocsájtási jogosultsággal biró osztrák nemzeti bank, országunk hiteligényeit mostoha elbánásban részesíti.

Ha e panasz sok tekintetben alaposnak is mutatkozhatott, — mentséget talál a bank eredeti szervezetében, mely az akkori birodalmi fő- és székvárosnak, Bécs- nek, kereskedelmét látszott csupán támogatni; mentséget talál továbbá a még nem eléggé fejletteknek vélt hazai hitelviszonyainkban és törvénykezési eljárásunk iránti bizalmatlanság szülte természetszerű tartózk o dásb an.

És ha ezek után a magyar országgyűlés által kiküldött jegybankügyi bizottság tárgyalásai, valamint az 1872. év folyamán a képviselőházban megindult bankügyi vita alatt, egy önálló magyar jegybank iránti követelmények mindjobban kiélesültek, — ezt csak részben lehet a banknak hitelügyeink támogatása körüli tartózkodásában keresni, mert hisz 1873. évben a bécsi tőzsdéről kiindult és hazánkon is végig viharzott válság után a budapesti piacznak az eddigieknél sokkal nagyobb összegeket bocsájtott rendelkezésére, — ámbár e segélyezési actió értékét csökkentette, hogy köztudomásként magasabb befolyásoknak volt köszönhető.

De az osztrák bank elleni elégületlenséget főleg az keltette, mert korlátolt hitelezéseit kizárólag egy

EP--------------------------------------------------------------a*-cá

n*

163 —