Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)

-cn

46,789 frt 40 krt tett, egyes ingatlanoknak később történt eladásával azonban 1884. deczember végéig 22,023 frt 5 krra csökkent.

Ez árverések sikereinek végmérlege, habár egyes kisebb ingatlanok, azok kezelése közüli nehézségek szempontjából a vételáron alól lőnek ismét eladva, mégis különösen a nagyobb fekvőségek jóval a vételáron felül értékesítettek, — jelentékeny haszonnal záródik.

Nem szabad itt elhallgatnom, hogy a takarékpénztárnak az árverések versenye körüli közbenjárása, nem egy oldalról oly színezetű megszólást idézett elő, mely az intézet irányábani ellenszenv keltését czélozta.

Ily megszólások azonban legritkábban a végrehajtást szenvedők, hanem leginkább az üzérkedési érdekeikben korlátozott jelzálogos hitelezők, avagy a valódi értéken alóli vételt hajhászó idegen árverezőktől származván, intézetünket eljárásában nem feszélyezhették.

Személyi ügyek.

(1875—1884.)

A személyi ügyeket érdeklő feljegyzések során a IV. évtized szomorú emlékei közé tartozik Buda János és Schvarczel József az igazgató-választmány buzgó tagjainak elhunyta, kiknek érdemei az 1878. márczius 20-án és 1880. február 11-én tartott választmányi ülések jegyzőkönyveiben méltánylásra találtak.

Nem kevésbé keltett sajnálkozást, hogy Bischitzky János az igazgató-tanács és korábban a váltó vizsgáló bizottságnak évek hosszú során át ezen minőségeiben

Buda János és Schvarczel József igazgatósági tagok elhunyta.

Bischitzky

János

és

Wimmer

Lajos

igazgatósági

tagok

lemondása.

155 -